A város fölé magasodó, pálmaágat tartó nőalak Budapest egyik jelképe. Pedig felállítását a szovjetek kezdeményezték, de később mégis sikerült magáról levetnie a rárakódó ideológiai réteget.
Az István, a királyt sokan a magyar kultúra egyik csúcsteljesítményének tartják. Úgy él az emlékezetben, hogy általa végre a Nyugaton népszerű rockopera műfaja is megérkezett hazánkba.
Bástya elvtárs citromba harapása alighanem a magyar filmtörténet legismertebb jelenete. A meghonosítani kívánt citrusfélék ötlete azonban nem a képzelőerő szüleménye.
A pártfőtitkár szívesen anekdotázott angyalföldi (XIII. kerületi) gyökereiről és munkásszármazásáról, ezek elmaradhatatlan összetevői voltak arculatának a hatalom csúcsán töltött három évtized alatt.
Békeidőben valószínűleg ismert vegyész vált volna Görgeiből, ám a szabadságharc újra az egyszer már elhagyott katonai pálya irányába terelte, majd élete kétharmadát kitaszítottan, árulónak bélyegezve élte le.
Rákospalotán utazók napi szinten találkozhatnak ezzel a furcsa nevű utcával, hiszen buszmegálló és iskola is található itt. Csak kevesekben merül fel, hogy nem egy személy volt a névadója.
Mekk Elek a semmihez sem értő, nemtörődöm, öntelt kisiparos archetípusa, aki bár a 70-es évek szocializmusának terméke, mégis bármelyik korba behelyettesíthető.
2002 ősze mérföldkő volt a magyar televíziózás történetében. A két nagy kereskedelmi csatorna szinte egyszerre indította el valóságshowját, amely műfaj ezután évekig dominálta a hazai tévéspiacot.
Lutz Gizi a magyar szlengben Gipsz Jakab női megfelelője. Ismeretlen egyénekre vagy az átlagember szinonimájaként használjuk, akárcsak az amerikaiak Jane Doe-t és John Doe-t.
A „Lajtán túl” a szocializmus évtizedeiben egy sokat hangoztatott kifejezés volt. Egy folyó, ahonnan kezdődik a kapitalista Nyugat, és ahol végződik a keleti blokk.
Akik a nyolcvanas években már követték a sportvilág eseményeit, azokban élénken él a színesbőrű futókkal egyetlen fehérként megküzdő magyar sprinter képe.