Lutz Gizi a magyar szlengben Gipsz Jakab női megfelelője. Ismeretlen egyénekre vagy az átlagember szinonimájaként használjuk, akárcsak az amerikaiak Jane Doe-t és John Doe-t.
Gipsz Jakabról nem tudni, hogy valós személy ihlette volna, viszont Lutz Gizi legkevésbé sem a fantázia terméke.
Lucz Gizella Franciska 1906-ban született Budapesten, Lucz Ferenc géplakatos mester és Köhler Katalin hetedik (utolsó) gyermekeként. Meg kell jegyezni, hogy bár mindenhol következetesen „Lutz”-ként hivatkoznak rá, ő maga Luczként írt alá.
Szülei Aradról költöztek a fővárosba, bár Lippa melletti szőlőjüket megtartották egészen 1918-ig. Apjának műszaki mérőeszközöket gyártó üzeme volt, többtucat alkalmazottal. Így magas nívón éltek egy újpesti házban, még cselédet is tarthattak.
Négy testvére nem élte meg a felnőttkort, ezért szülei rendkívül féltették, minden munkavégzéstől eltiltották. Gyerekkorától zongorázott, franciául és németül is beszélt, végül felsőkereskedelmi iskolát végzett. Jól kereső, mérnők bátyjától kapott egy Peugeot gépkocsit ajándékba, pedig akkoriban még nagyon kevés nő vezetett autót.
1927-ben a folyamőrségnél szolgáló sógora magával vitte az otrantói ütközet emlékére rendezett misére. Bár erről lekéstek, de az utána rendezett fogadáson ismerkedett meg az akkor 30 éves vezérkari tiszttel, Szálasi Ferenccel. Gizella az első pillanattól halálos szerelemre lobbant, csodálattal tekintett a férfira, akit rendkívül vonzónak tartott.
Szálasi Ferenc (fotó: szombat.org)
Bár igen gyorsan vőlegényként/mennyasszonyként mutatták be egymást, Szálasi világossá tette, hogy nem akar megházasodni, és gyereket sem szeretne. Politikai pályára készült, és ahogy fogalmazott, nem akart szerencsétlenné tenni egy gyermeket, ha az apjával történne valami. Nagyon szigorú erkölcsök szerint bánt kedvesével, például nem szerette, ha annak felhúzódott a szoknyája, vagy ha kirúzsozta a száját.
A jegyben járás hosszú időszaka alatt Lutz zongoratanításból és szülei támogatásából élt. Szálasi 1935-ben nyugdíjazását kérte, mert katonatisztként nem politizálhatott volna. Ezután hozzálátott a hungarizmusnak nevezett eszmerendszere terjesztéséhez. 1938-40-ig a szegedi Csillagbörtönben ült, mert a kormányzat az állam stabilitása szempontjából veszélyesnek tartotta tevékenységét. Párja ekkor is kitartott mellette és látogatta az elítéltet.
Lutz közvetlenül nem vett részt a politikában, bár a hungarizmus alapjaival egyetértett. Mozgalmi tevékenysége kimerült abban, hogy a nyilas vezetők feleségei számára teaszalont üzemeltetett. 1944. október 16-án, Szálasi államfői kinevezésekor sem volt jelen, rádióban hallgatta az eseményt.
Szálasi Ferenc ls Lutz Gizella (fotó: harcunk.info)
A front közeledtével a nyilas kormány nyugatra helyezte át főhadiszállását, Lutz családjával együtt követte a nemzetvezetőt. Mivel az országot 1945 áprilisának elejére már felszabadította/megszállta a szovjet hadsereg, Ausztriába menekültek tovább. A Salzburg melletti Mattseeben 1945. április 29-én Szálasi Ferenc és Lutz Gizella, 18 évnyi ismeretség után házasságot kötött. Pontosan ugyanazon a napon, amikor Adolf Hitler elvette Eva Braunt.
Mindössze hat napja tartott a frigy, amikor május 5-én, Szálasi amerikai hadifogságba esett. Október 3-án adták ki Magyarországnak, 1946. március 12-én pedig egy népbírósági tárgyalást követően felakasztották.
Lutzot szintén hazatoloncolták. Megjárt internálótáborokat, majd 12 évnyi börtönbüntetést kapott, végül az 1956-os forradalom előtt néhány héttel szabadult.
Szabadlábra kerülése után társbérletbe kényszerült és közérteket takarított. Később bedolgozóként kötött és varrt. Szerény jövedelmét az Amerikába emigrált bátyja által küldött javak pénzzé tételével egészítette ki. Az állambiztonság egy bizalmába férkőző orvos jelentésein keresztül megfigyelte.
1991-ben szerepelt Almási Tamás Ítéletlenül című dokumentumfilmjében. Az alkotásban bírósági ítélet nélkül, Kistarcsára internált korábbi női foglyokat szembesítettek Piroska nevű ávós őrükkel. Lutz Gizella így emlékezett meg benne Szálasiról: „Olyan szép ember volt, hogy az utcán mindig megfordultak utána az emberek. És olyan jó volt, és olyan okos volt” – mondta, majd megcsókolta egykori férje fotóját.
Nem sokkal a forgatás után, 1992-ben hunyt el.
Forrás:18 évet vártam erre a napra (Múlt-kor)Hogyan lehet szeretni a Sátánt? (Pesti Srácok)Ítéletlenül (dokumentumfilm, 1991, rendezte: Almási Tamás)Történelmi Őrületek (Facebook) Borítókép: Lutz Gizella (fotó: pestisracok.hu) A Tévhitoszlatás elérhetősége a Facebookon:https://www.facebook.com/tevhitoszlatas