A védjegyükké vált piros és kék mellényeikben, immár, több mint három évtizede áll közönség elé a szimfonikus zenekar, igaz a nevük kissé megtévesztő…
1984. április 20-án, a rákoskeresztúri temetőben kísérték utolsó útjára a 62 évesen elhunyt idősebb Járóka Sándor cigányprímást. Tízezren rótták le kegyeletüket a Duna Művészegyüttes népi zenekarának egykori vezetője előtt, aki együttesével az egész világot bejárta, állam- és kormányfők sokasága előtt hegedült.
A búcsúztatáson többszáz cigányzenész vett részt, akik egy alkalmi zenekart alkotva, hagyományos zeneszóval adták meg kollégájuknak a végtisztességet. Az ad-hoc összeálló csoportot két ismert prímás, Lakatos Sándor és Boross Lajos vezette.
Mészáros Tivadar, a szertartáson részt vevő zenészek egyike, a temetésről hazafelé menet összetalálkozott dr. Gyenes Józseffel, aki a Magyar Média nevezetű kiadó főmunkatársa volt. Frissiben elmesélte neki az élményt, és feltette a kérdést: miért ne zenélhetnének az élőknek is? Itt fogalmazódott meg először, hogy szükség lehet egy nagylétszámú, koncertképes zenekarra, ugyanis ilyen nincs a piacon, de igény éppen akadna rá.
Gyenest megbízták, hogy a jövőbeni zenekar menedzsere legyen, ám annak tényleges létrejöttéig még másfél évet várni kellett. 1985. november 2-án jött el az idő, amikor kulturális egyesület jogállással, a Művelődési Minisztérium engedélyével megalakult a Budapest Cigányzenekar. Csak később, már a zenészek kérésére nevezték át 100 Tagú Cigányzenekarrá, annak ellenére, hogy a monstre együttest 136 taggal alapították.
Az elnöki tisztséget Gyenes kapta, Boross Lajos lett az elnökhelyettes, míg Berki László a művészeti vezető. Az egyesület tiszteletbeli elnökének a Párizsban élő világhírű zongoraművészt, Cziffra Györgyöt kérték fel, aki elvállalta a feladatot.
A zenészeket a Honvéd Művészegyüttesből, a Budapest Táncegyüttesből, a Magyar Állami Népi Együttesből, a BM Duna Művészegyüttesből, valamint a Rajkó Zenekarból verbuválták, egyfajta „válogatott” jött össze a legjobbakból. A nevezett együttesek a próbarend és a fellépések egyeztetésével tették lehetővé tagjaik részvételét a Budapest Cigányzenekar munkájában.
Cziffra György (fotó: cultura.hu)
A zenekar maga szervezte a fellépéseit, saját kockázatra, amely a korban ritkaságszámba ment. Az első próbák a Magyar Állami Népi Együttes színháztermében zajlottak, melyeket többször meglátogatta Cziffra György, akinek elismerő szavai reményt és önbizalmat adtak az alakuló társaságnak.
Összesen huszonhárom próba előzte meg a bemutatkozó koncertet, melyre 1986. március 22-én került sor a Kongresszusi Központban, a Tavaszi Fesztivál keretében. Felcsendült többek között Liszt II. és XV. rapszódiája, a Rákóczi-induló, Brahms Harmadik magyar tánca, és Hubay Jenő Hullámzó Balatonja.
Már aznap bemutatott egy rövid részletet a hangversenyből a Magyar Televízió Hétvége című műsora, így elég nagy publicitást kapott a premier. Első koncertjük teljes bevételét az új Nemzeti Színház építésére ajánlották fel, amely azonban sem a Felvonulási téren, sem később az Erzsébet téren nem készült el.
A klasszikus szimfonikus zenekarként működő együttes több, mint ezer koncertet adott idáig, az ország legkisebb településeinek kultúrházaitól a nemzetközileg ismert koncerttermekig.
Ezek közül is kiemelkednek az 1998-as lisszaboni világkiállítás megnyitóján, a Karthagói Nemzetközi Zenei Fesztiválon, vagy 2009-ben a marosvásárhelyi Kultúrpalotában adott fellépéseik. Franciaországban 1994-től minden évben koncertturnén vettek részt, de az ExperiDance Tánctársulattal is voltak kooprodukciós előadásaik.
A zenekar hosszú fennállása során természetesen személyi változások is bekövetkeztek. Berki László 1997-es halálát követően Buffó Rigó Sándor lett a művészeti vezető, majd 2005-től az elnöki teendőket is ellátta. 2014-ben azonban elhunyt, ekkortól Beke Farkas Nándor elnökletével működik a 100 Tagú, míg Lendvai „Csócsi” József főprímás felel a szakmai munkáért.
Lendvai "Csócsi" József főprímás (fotó: 100tagu.hu)
A zenekar ügyel az „utánpótlás-nevelésre”, 2008 óta létezik egy ifjúsági tagozatuk, amely azzal a céllal jött létre, hogy majdan ezek a fiatalok alkossák a 100 Tagú gerincét. Az ifjak önálló zenekarként is működnek, és bármikor „felkerülhetnek a nagycsapatba”.
A 100 Tagú Cigányzenekar Magyar Örökség-díjas és jogosult a hungarikum cím használatára. A koronavírus-járvány azonban őket is megtépázta, a fellépési lehetőségeik jelentősen csökkentek.
Ráadásul 2021 elején, a Wesselényi utcai Eröművházból, ahol a próbáikat is tartották, ki kellett költözniük. A XXII. kerületi önkormányzat sietett a segítségükre, így a Klauzál Gábor Művelődési Központban lelt ideiglenes (?) otthonra a jelenleg 118 tagot számláló zenekar.
Köszönet a segítségért: Beke Farkas Nándor, a 100 Tagú Cigányzenkar elnöke További forrás:A 100 tagú cigányzenekar története (100tagu.hu)Nem törött el a hegedű (Ország-Világ, 1984/19.)Száztagú cigányzenekar alakul novemberben (Esti Hírlap, 1985. október 24.)A budapesti százak (Képes Újság, 1985/44.)Bemutatkozott a Budapest monstre cigányzenekar (Magyar Nemzet, 1986. március 24.) Borítókép: A 100 Tagú Cigányzenekar (fotó: femina.hu) A Tévhitoszlatás elérhetősége a Facebookon:https://www.facebook.com/tevhitoszlatas