A budapesti Szabadság-szobor eredetileg Horthy István emlékművének készült
2023. augusztus 21. írta: Eperjesi Marcell

A budapesti Szabadság-szobor eredetileg Horthy István emlékművének készült

091_szabadsag_szobor_kozelrol_budapestimages_com.jpg

A város fölé magasodó, pálmaágat tartó nőalak Budapest egyik jelképe. Pedig felállítását a szovjetek kezdeményezték, de később mégis sikerült magáról levetnie a rárakódó ideológiai réteget.

A Szabadság-szobor történetét legendák ölelik körül, így már a keletkezését is.

Számos helyen olvasható, hogy Vorosilov marsallnak, a Magyarországot 1944-45-ben felszabadító/megszálló szovjetek vezetőjének annyira megtetszett a városligeti Íjász-szobor, hogy rögvest felkérte az alkotóját, Kisfaludi Strobl Zsigmondot, hogy tervezze meg „a Vörös Hadsereg katonáinak hősiességét megörökítő emlékművet”.

Kisfaludi valójában a vején keresztül jutott a megrendeléshez (aki a honvédelmi miniszter környezetében szolgált), de személyére Vorosilov is rábólintott, amely annak tükrében némileg meglepő, hogy a Horthy-korszak egyik legtöbbet foglalkoztatott képzőművésze volt.

091_kisfaludi_strobl_zsigmond_gocsejimuzeum_hu.jpgKisfaludi Strobl Zsigmond (fotó: gocsejimuzeum.hu)

Végül egy négytagú szoborcsoport tervezete került elfogadásra. A két mellékalak közül a baloldali egy fáklyát tartó, rohanó fiatalt, míg a jobboldali egy sárkánnyal küzdő egyént ábrázolt. Kettejük között állt a győzelmi zászlót lengető, gépfegyveres szovjet katona.

Míg fent az obeliszken a 13,5 méteres szabadság géniusza emelte magasba a dicsőség pálmaágát. Ezt Kisfaludi egy akkor 28 éves és még hajadon ápolónőről, Gaál Erzsébetről mintázta. Akit egy villamosmegállóban szólított le, majd közölte vele, hogy a magyar szabadság szobrának megalkotását bízták rá, és végre megtalálta hozzá a modelljét.

Erzsébetnek le kellett vágatnia a derékig érő haját, majd tíz napon át tartotta a pálmaágat, miközben egy ventilátor fújta rá a levegőt. Segítségéért az államtól nem kapott fizetséget, azt társadalmi munkának tekintették.

A végeredmény nem tetszett neki, mert véleménye szerint a szobor nem hasonlított rá. Ettől függetlenül Gaál jó viszonyban maradt Kisfaludival, a néhány évvel később megszületető lányának a szobrász lett a keresztapja, és a soproni röntgenasszisztensi állásához is a művész segítségével jutott.

091_gaal_erzsebet_24_hu.jpgGaál Erzsébet (fotó: 24.hu)

A hivatalosan Felszabadulási Emlékműnek nevezett alkotást 1947. április 5-én avatták fel, az eredeti felirat szerint azt „a felszabadító szovjet hősök emlékére a hálás magyar nép” emelte.

091_a_felszabadulasi_emlekmu_nagypali_hu.jpgA gellérthegyi Felszabadulási Emlékmű (fotó: nagypali.hu)

A rendszerváltás után a szovjetekre utaló részeket eltávolították róla, a géppisztolyos katona a szoborparkba került. A Szabadság-szobor talapzatára az alábbi, új szöveget vésték: „Mindazok emlékére, akik életüket áldozták Magyarország függetlenségéért, szabadságáért és boldogulásáért.”

A köztudatban masszívan tartja magát a hiedelem, miszerint a gellérthegyi Felszabadulási Emlékmű eredetileg Horthy Miklós kormányzó fiának, az orosz fronton repülőbalesetet szenvedett Horthy István tiszteletére állították. Azonban a megváltozott politikai széljáráshoz alkalmazkodva, Kisfaludi módosított a kreáción, s így lett belőle szovjet hősi emlékmű. A folklór szerint a pálmaág légcsavarból lett átalakítva.

091_horthy_istvan_magyarnemzet_hu.jpgHorthy István (fotó: magyarnemzet.hu)

Horthy István (1904-1942)

A Magyarországot 1920 és 1944 között irányító Horthy Miklós idősebb fia. 1942-ben kormányzóhelyettessé választották.

Saját kérésére a keleti fronton szolgált. Balesete napján, 1942. augusztus 20-én ­szűnt volna meg vadászpilóta beosztása, ezután protokollfeladatokat látott volna el, amíg ha­za nem ren­de­lik. Így aznap hajnalban az utolsó bevetésére indult, ám egy szűken bevett kanyar miatt, Héja típusú gépe dugóhúzóba került és a földbe csapódott. Az ütközés következtében Horthy István azonnal életét vesztette.

Halála utat nyitott az összeesküvés-elméleteknek. Egyesek azt terjesztették, hogy részegen indult útnak, mivel előtte a névnapját ünnepelte. Mások a németeket sejtették a szerencsétlenség mögött, hiszen a közismerten náciellenes kormányzóhelyettes fenntartott bizonyos kapcsolatokat az angolszász hatalmakkal, így meg akarták akadályozni, hogy ez túlságosan szorossá váljon. A fenti teóriákra azonban semmilyen bizonyíték nincsen.

A tragédia kivizsgálására felállított bizottság jelentése szerint Horthy gépének lezuhanását több tényező együttes hatása okozta: a Héja repülési tulajdonságaival kapcsolatos problémák, a túl alacsony repülési magasság és a pilóta pillanatnyi hibája, téves helyzetfelmérése.

Kisfaludi valóban tervezett Horthy István-emlékműveket, hármat is. Ezek közül a Szolnok főterére szánt alkotás nem valósulhatott meg, mert nem nyert a pályázaton.

A maradék kettő közül csak az egyik került nagyközönség elé, azt 1943. szeptember 9-én avatták fel Siófokon, a MAC sportegyesület klubházának kertjében. Kisfaludi az 1927-ben készített Ad Astra (A csillagok felé) címet viselő kisplasztikáját használta fel Horthy-szobornak. Ezen egy fiatal férfialak (tehát nem konkrétan Horthy István) a földgömbön áll, szívére szorítja a kezeit, és az ég felé fordul.

A mű nem sokáig maradt az eredeti helyén, 1945-ben a háború zűrzavarában eltűnt. 2013-ban ugyanott, közadakozásból felállították a másolatát.

091_ad_astra_siofok_2013_kozterkep_hu_2.jpgAz Ad Astra másolata Siófokon (fotó: kozterkep.hu) 

A másik Horthy István-emlékműnek egy kétalakos kompozíciót tervezett az alkotó. Elöl, a talapzaton állt volna az ifjabb Horthy 5 méteres bronzszobra, mögötte az obeliszk tetején a repülés géniusza dobott volna rá koszorút. Két oldalán egy-egy dombormű kapott volna helyet, melyek Horthy István kormányzóhelyettesi eskütételét és harcba indulását ábrázolják.

A „repülős emlékművet” a mai Petőfi-híd budai hídfőjénél akarták felállítani, ám ezt később elvetették, új helyét a tabáni hegyoldalban, a Czakó utcai iskolánál jelölték ki. Mivel itt mások voltak a terepviszonyok, Kisfaludi ennek megfelelően átalakította a tervét, az alakok alacsonyabb lettek, valamint kiegészültek egy-egy kiterjesztett szárnyú sas mellékfigurával.

1944 tavaszára már bronzba öntötték a produktumot, de felállítására a német megszállás és a folyamatos bombázások miatt már nem került sor. Egy része ráadásul megsemmisült a budai várban, ahová állagmegóvás céljából helyezték.

091_a_tervezett_horthy_emlekmu_historia.jpgA "repülős emlékmű" terve (forrás: História)

A Szabadság-szobor tehát nem azonos a „repülős emlékművel”, a két művön az alakok egyáltalán nem hasonlítanak egymásra. Igaz, a kompozíció mutat párhuzamosságokat. A főalakok (az orosz katona, illetve Horthy István) centrálisan helyezkednek el egy obeliszk előtt, és mindkét esetben egy szimbólum áll (a szabadságé, illetve a repülésé) felettük. Ezek az egyezések azonban csak szobrászi panelek.

A legenda egyik alkotóeleme, a légcsavar valóban látható a tervezeten, de az nem valaki kezében van, hanem a talapzaton, a repülés géniusza mellett.

Mikor Vorosilov felkereste Kisfaludit a műtermében, az áldatlan állapotokat látva segített beüvegeztetni a mester lakását és gondoskodott szénszállításról is. Ez a magas helyről érkező patronálás és a grandiózus megbízás híre felerősített számos, a szobrásszal korábban sem szimpatizáló hangot.

Így hamarosan elterjedt, hogy Kisfaludi voltaképpen a Horthy István-emlékmű alakjait adoptálta a szovjet hősi emlékműre. Ez nyomtatásban elsőként Sulyok Dezső, a külföldre emigrált kisgazdapárti politikus memoárjában jelent meg, már 1948-ban. A Svájcban, német nyelven napvilágot látott visszaemlékezésében keményen kritizálta a szovjet emlékművet, azt állította róla, hogy „ismeretlen óratolvajokat és milliónyi magyar nő megbecstelenítőit dicsőíti”.

Történészek szerint a szovjet hadsereg tiszteletére emelt alkotást Horthy István-szoborként azonosító embereknek nem az előző rendszer melletti kiállás volt a fő motivációjuk, hanem az új megszállók háta mögötti összekacsintás. A legenda elfogadása ugyanis kibújást jelentett a szimbólum üzenetével való azonosulás alól, elhatárolódást az emlékmű hivatalos mondanivalójától. 

Forrás:              
Legenda és valóság egy emlékmű körül (História, 1982/6.)
Pálmaág és propeller (Népszabadság, 1997.08.27.)
Horthy szobra (Élet és Irodalom, 2000.02.25.)
Horthy-szobra a Gellért-hegyen? (urbanlegends.hu)
Kisfaludi Strobl Zsigmond élete és művészete (Kostyál László doktori disszertáció)
Tönkretette a saját modelljét a Gellért-hegyi Szabadság-szobor (24.hu)
Horthy István (rubicon.hu)
 
Borítókép:
A budapesti Szabadság-szobor (fotó: budapestimages.com)
 
A Tévhitoszlatás elérhetősége a Facebookon:
https://www.facebook.com/tevhitoszlatas

A bejegyzés trackback címe:

https://tevhitoszlatas.blog.hu/api/trackback/id/tr7318197487

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2023.08.21. 20:52:18

"ismeretlen óratolvajokat és milliónyi magyar nő megbecstelenítőit dicsőíti"

:-] Hát, apám szülővárosát lebombázták a németek, szerintem ő odaadta volna az óráját azért, hogy ez ne történjen meg. Nem volt itt jó hozzánk senki.

Egyébként a szovjeteknek mi háborús ellenségeik voltunk. Betörtünk hozzájuk, és lőttünk rájuk. Ehhez képest elég kevéssel megúsztuk. A trianoniak nem voltak hozzánk ilyen jók.

Fredddy 2023.08.21. 23:18:01

A népies neve ,,Davaj-bálvány".
süti beállítások módosítása