A közvélekedés szerint Frei Tamás az emlékezetes moszkvai riportja után a médiában ellehetetlenült, ezért pályát kellett módosítania.

Frei gyerekként régésznek készült, de egy nyári gyakorlaton, mikor ecsettel csontnak tűnő köveket kellett simogatnia, elment tőle a kedve. Az egyébként pécsi fiatalember egy országos középiskolai tanulmányi versenyen az első húsz között végzett, ezzel felvették az ELTE jogi karára.

Első éves egyetemistaként besétált a Magyar Rádió Pollack Mihály utcai aulájába, ahol feltárcsázta annak ifjúsági osztályát, és közölte, hogy szeretne nekik dolgozni. Első riportját egy képzőművészeti iskolában aktot ülő lánnyal készítette.

Mivel a jogon nem találta meg a számításait, húszévesen, 1986-ban megpályázott és megnyert egy ösztöndíjat a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetébe. Eközben Barát József, a Magyar Rádió moszkvai tudósítója mellett gyakornokoskodott.

Első barátnőjét is a szovjet fővárosban ismerte meg, aki egy magas rangú KGB-s gyermeke volt. Amikor egy házibulin kérdőre vonták a lányt, hogyan merészelt odavinni egy "koszos magyart a gyarmatokról", Frei elhatározta, hogy bejárja majd a világot, és tanulni fog, ahol csak lehet.

Washingtonban médiamenedzsmentet, Knoxville-ben televíziózást hallgatott, míg a svájci közrádiónál ösztöndíjasként tevékenykedett. Öt év külföldi pallérozódás után, 1991-ben a Magyar Rádió haditudósítója lett, a boszniai háborúból, Szomáliából és Kolumbiából is küldött tudósítást. Tévéképernyőn először az Esti Egyenleg című hírműsorban tűnt fel 1993-ban, majd a Nap TV műsorvezető-riportereként.

Nagyobb ismertséget az 1996. január 31-én a Magyar Televízióban elindított Dosszié hozta meg számára, amely „A világ- és ami mögötte van” alcímet viselte. A kor viszonyai között meglehetősen szokatlan volt, hogy az induló produkciót óriásplakátokkal reklámozták, tekintettel arra, hogy az egyetlen országos elérésű (konkurencia nélküli) TV-csatornára gyártotta műsorát.

Már az első epizód emlékezetesre sikeredett, „Az ebola és egyéb halálos vírusok” címet viselő részben Frei szkafanderben tűnt fel az akkori Zairében (a mai Kongói Demokratikus Köztársaságban), ahol éppen befejeződött az ebolajárvány.

Frei Tamás a Dossziéból készült könyv borítóján (forrás: rockdiszkont.hu)

A sorozat 1998-ban átigazolt az RTL Klubhoz, a frissen elinduló magyar kereskedelmi televíziózás piacvezetőjéhez. Ekkorra már hatalmas, 100 fős stáb dolgozott az előbb Frei-Dosszié, majd A Riporter: Frei Tamás címet viselő vállalkozáson. Még az amerikai ABC csatornával is szerződést kötöttek exkluzív interjúk elkészítésének reményében.

A 2001. április 23-i adás szereplői bérgyilkosként bemutatott személyek voltak, Frei Moszkvába utazott, ahol az orosz maffia állítólagos végrehajtójával készített interjút. A riport legvitatottabb része az volt, amikor Frei rákérdezett, hogy vállalná-e a magyar miniszterelnök likvidálását, és ha igen, akkor mennyiért? A válasz igen és egymillió dollár volt.

Bár a regnáló kormányfő, Orbán Viktor neve nem hangzott el a műsorban, így is hatalmas botrány kerekedett. 23 jobboldali közéleti személyiség - többek között Bayer Zsolt, Bencsik András, Lovas István és Makovecz Imre - nyílt levelében szakmailag elfogadhatatlannak, erkölcsileg pedig felfoghatatlannak nevezték a riportot, és arra kértek minden felelősen gondolkodót, hogy határolódjanak el Frei Tamástól és a nézeteinek teret adó RTL Klubtól.

Részlet a moszkvai riportból (forrás: Youtube / RTL Klub fan)

Három nappal a riport levetítése után a csatorna kommunikációs igazgatója elnézést kért Orbántól. Az RTL Klub luxemburgi tulajdonosai pedig leváltották Piller András vezérigazgatót és Gyöngyösi Bence programigazgatót, mert megítélésük szerint őket terhelte a felelősség azért a szakmai hibáért, hogy a műsor adásba került.

Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) 5 millió 700 ezer forint kötbérrel és 10 perces műsorfelfüggesztéssel büntette meg az RTL-t, mert a médiatörvény kimondta, hogy a csak 18 éven felüliek által nézhető produkciók 23 óra után kerülhetnek adásba, de az inkriminált epizódot mégis főműsoridőben vetítették.

Ám a kedélyek nem csitultak, mert 2001. május 14-én a Magyar ATV Sajtóklub című műsorában bemutatták Juszt László moszkvai interjúját ugyanazzal az egyénnel, akit Frei korábban bérgyilkosnak tüntetett fel.

Az illető itt azt állította, hogy valójában bolti eladó, aki statisztaszerepet is szokott vállalni. Bár eredetileg 1000 dollárt ígért számára Frei, végül 600-at kapott a közreműködéséért. Frei forgatókönyve alapján válaszolt a kérdésekre, és azt mondták neki, hogy epizódszerepet játszik egy másodrangú filmben. Juszt megszólaltatott egy orosz rendőrt is, aki kijelentette, hogy a riportalany egy büntetlen előéletű polgár.

A Juszt-riport leadásának másnapján Frei Ausztriába távozott, mert féltette a saját és családja testi épségét, míg az RTL bizonytalan időre felfüggesztette (azaz valójában megszüntette) A Riporter: Frei Tamás című műsorát.

2015-ben az Összezárva Friderikusszal című TV2-es műsornak Frei Tamás volt a vendége, ahol újra felmelegítették a „bérgyilkos-sztorit”. Itt Frei kissé talányosan úgy fogalmazott: „Nem lehet olyan szinten elbizakodva egy riporter, hogy még az alvilággal is tud úgy alkut kötni, hogy ő jön ki jól belőle”. Bár Frei terelni akarta a számára láthatóan kellemetlen témát, Friderikusz unszolására azt még hozzátette, azért nem akar az esetről bővebben beszélni, mert az eset szereplői közül: „mindenki él még”.

A Friderikusz-műsorra Juszt László egy hosszú Facebook-bejegyzéssel reagált, ahol azt állította, hogy Frei Tamás tevékenysége vastagon hozzájárult a riporteri szakma elhiteltelenedéséhez. Juszt azzal vádolta Freit, hogy műsoraiban a valóság és a fikció gyakran keveredett egymással, példaként megemlítette az ebolás riportot, ahol Frei konkrétan megmutatta, hogy melyik kunyhóból „indult útjára” a vírus. Juszt előcitált egy „északi sarki” anyagot is, melyet szerinte valójában egy másik helyszínen forgattak le.

De még itt sem zárult le a történet, mert 2019-ben megjelent Frei Tamás könyve, Bábel címmel, amely sokakban felidézte emlékezetes riportját. A fikciós regényben merényletet követnek el Orbán Viktor ellen, de túléli. A műben az antimigráns gondolat 15 emblematikus európai politikusát próbálják meg eltenni láb alól.

Frei Tamás Bábel című könyvének a borítója (forrás: lira.hu)

A közhiedelemmel ellentétben a „bérgyilkos-interjú” nem vetett véget Frei televíziós karrierjének. Az RTL-től ugyan mennie kellett, ám 2002-től a TV2-n volt látható a Frei Dosszié. Olyannyira, hogy itt több adás készült el, mint előtte összesen. Végül 2007. november 14-én adták le az utolsót, amelyben Frei a Malévot felvásárló orosz oligarchát, Borisz Abramovicsot látogatta meg krasznojarszki birodalmában.

Frei a médiakarrier után üzletember lett, Langár Tamás közgazdász és élelmiszeripari vállalkozó barátjával 2007-ben alapították meg a Cafe Freit. Első üzletüket Langár városában, Salgótarjánban nyitották, mert abból indultak ki, hogyha ott sikeresek tudnak lenni, akkor majd máshol is.

Azóta franchise-zá nőtték ki magukat, nyolc országban körülbelül hetven kávézójuk üzemel. Saját pörkölő-, csomagoló- és fagyasztó üzemmel is rendelkeznek. Frei kávé iránti vonzalma állítása szerint egy kolumbiai kávéültetvényen tett látogatásából ered, ahol 1992-ben járt rádiós tudósítóként.

Vállalkozása mellett könyvírással foglalkozik, eddig öt akcióregénye jelent meg, elsőként a Megmentő 2010-ben, utoljára a Bábel 2019-ben. Frei jelenleg négylaki életet él, Budapest, Firenze, Nizza és Miami között ingázik.