A Köbüki becenév hallatán a többség egy jövőben élő, szakállas, fura szerzetre asszociál, aki elképesztő masinák küldésével igyekszik könnyíteni „ősei” életén.

A magyar rockélet talán legismertebb legendáját „jólértesültek” tömege híresztelte fenntartások nélkül.

A város fölé magasodó, pálmaágat tartó nőalak Budapest egyik jelképe. Pedig felállítását a szovjetek kezdeményezték, de később mégis sikerült magáról levetnie a rárakódó ideológiai réteget.

Sokan tudják rosszul, hogy a sztálinizmust Magyarországra importáló Rákosi milyen néven látta meg a napvilágot.

Az István, a királyt sokan a magyar kultúra egyik csúcsteljesítményének tartják. Úgy él az emlékezetben, hogy általa végre a Nyugaton népszerű rockopera műfaja is megérkezett hazánkba.

Szinte mindenki úgy emlékszik, hogy a népszerű magyar filmben látott egy órát viselő török harcost.

Bástya elvtárs citromba harapása alighanem a magyar filmtörténet legismertebb jelenete. A meghonosítani kívánt citrusfélék ötlete azonban nem a képzelőerő szüleménye.

A korabeli sajtó pontatlanul számolt be az öngyilkosság körülményeiről, ezért a robogó tehervonatot a sínen váró költő képe máig él az emberekben.

A dicső múlt felidézői szerint I. (Nagy) Lajos hódításai által Magyarország akkora birodalommá nőtt, hogy egyszerre három tengerre volt kijárata.

A pártfőtitkár szívesen anekdotázott angyalföldi (XIII. kerületi) gyökereiről és munkásszármazásáról, ezek elmaradhatatlan összetevői voltak arculatának a hatalom csúcsán töltött három évtized alatt.

A Falk Miksa utcában felállított Columbo-szobor turistalátványosság lett és konzerválta a két Falk rokoni kapcsolatáról szőtt legendát.

1931-ben Magyarországon is beköszöntött a filmgyártás új korszaka, mikortól a szereplők immár hallatták a hangjukat.

Békeidőben valószínűleg ismert vegyész vált volna Görgeiből, ám a szabadságharc újra az egyszer már elhagyott katonai pálya irányába terelte, majd élete kétharmadát kitaszítottan, árulónak bélyegezve élte le.

Rákospalotán utazók napi szinten találkozhatnak ezzel a furcsa nevű utcával, hiszen buszmegálló és iskola is található itt. Csak kevesekben merül fel, hogy nem egy személy volt a névadója.

A közvélekedés szerint Frei Tamás az emlékezetes moszkvai riportja után a médiában ellehetetlenült, ezért pályát kellett módosítania.

A legtöbb ember számára evidenciának tűnik, hogy a település neve és a fővárostól vélt 60 kilométeres távolsága között összefüggés van.

Az egyik legismertebb magyar sláger keletkezéstörténetekor olyan dél-amerikai földrajzi nevekbe botlunk, mint Peru, Brazília és az Amazonas.

A védjegyükké vált piros és kék mellényeikben, immár, több mint három évtizede áll közönség elé a szimfonikus zenekar, igaz a nevük kissé megtévesztő…

Mekk Elek a semmihez sem értő, nemtörődöm, öntelt kisiparos archetípusa, aki bár a 70-es évek szocializmusának terméke, mégis bármelyik korba behelyettesíthető.

2002 ősze mérföldkő volt a magyar televíziózás történetében. A két nagy kereskedelmi csatorna szinte egyszerre indította el valóságshowját, amely műfaj ezután évekig dominálta a hazai tévéspiacot.

Lutz Gizi a magyar szlengben Gipsz Jakab női megfelelője. Ismeretlen egyénekre vagy az átlagember szinonimájaként használjuk, akárcsak az amerikaiak Jane Doe-t és John Doe-t.

A „Lajtán túl” a szocializmus évtizedeiben egy sokat hangoztatott kifejezés volt. Egy folyó, ahonnan kezdődik a kapitalista Nyugat, és ahol végződik a keleti blokk.

Az egyik legismertebb magyar filmrendező munkásságának védjegye a fekete-fehérben ábrázolt lepusztult környezet, ahol állandóan esik az eső.

Akik a nyolcvanas években már követték a sportvilág eseményeit, azokban élénken él a színesbőrű futókkal egyetlen fehérként megküzdő magyar sprinter képe.

Történelmi emlékezetünk egyik megkövült képe a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Nemzeti dalt vehemensen szavaló Petőfi Sándor idealizált figurája.