Amikor a Nationalelf meccsei előtt felcsendül a himnusz, a nem németek elég nagy hányada hiszi azt, hogy a „Deutschland, Deutchland über alles”-t hallja.

Az egységes Német Birodalom csak 1871-ben jött létre, számos kisebb monarchia egybeolvadásával. Az új ország himnusza a porosz király által használt „Heil Dir im Siegerkranz” lett, melynek dallama megegyezett a brit „God Save the King”-gel.

A Habsburgok által uralt, 1804-ben önállóvá váló Ausztria (1867-től Osztrák-Magyar Monarchia), Lorenz Leopold Haschka költeményét, a „Gott erhalte Franz den Kaiser“ (Isten óvja Ferenc császárt!) című verset használta himnuszként.

Az eredetileg I. Ferenc osztrák császár tiszteletére íródott mű zenéjét Joseph Haydn komponálta (1797), és bár a szövegén többször módosítottak, egészen az államalakulat 1918-as felbomlásáig betöltötte a funkcióját. Tehát Magyarországon is ezt játszották a hivatalos eseményeken.

A "Gott erhalte", az Osztrák Birodalom, majd az Osztrák-Magyar Monarchia himnusza (forrás: YouTube / Duke of Canada)

Haydn alkotása az Ausztrián kívüli németek körében is népszerű volt, amit az is jelez, hogy sok költőt megihletett, akik más szöveget írtak rá. Így született például a három versszakos „Das Lied der Deutschen”, vagy ismertebb nevén a „Deutschlandlied” (Németország dala).

A szerzeményt August Heinrich Hoffmann von Fallersleben 1841. augusztus 26-án vetette papírra, miközben az északi-tengeri Helgoland szigetén nyaralt, ami akkoriban az Egyesült Királyság része volt (1890-ben lett a németeké).

Az irodalmi munkásságát tekintve nem különösebben jelentős, leginkább gyermekverseket alkotó Hoffmann germanisztikát tanító nyelvészprofesszor volt. Világképében jól megfért egymás mellett a nacionalizmus és a liberalizmus, amely a Deutchlandlied-ben is visszaköszönt.

Az első versszakban arra szólította fel honfitársait, hogy hozzák létre az egységes német birodalmat, hiszen hazája ekkor még sok kisebb-nagyobb államra tagolódott. A harmadikban pedig kifejezte vágyát egy szabad Németország iránt, ahol a jogállamiság, és nem az uralkodó önkénye érvényesül.

Gondolatai akkoriban forradalminak számítottak, ezért a vers megjelenése után elvesztette könyvtárosi és professzori állását, átmenetileg vándorzenészként kényszerült megélni.

August Heinrich Hoffmann von Fallersleben (forrás: von-fallersleben.de)

A Haydn melódiáival „megtámogatott” Deutschlandlied a weimari köztársaságban lett először német nemzeti himnusz, méghozzá mindhárom versszaka! Az egyébként szociáldemokrata Friedrich Ebert elnök 1922. augusztus 11-i rendeletében határozott ebben a kérdésben.

Az első világháború után köztársasággá alakult, „Habsburgtalanított” Ausztria értelemszerűen már nem használta Haydn császárhimnuszát, így annak zenéjére nyugodtan „lecsaphattak” a németek.

Joseph Haydn (forrás: Wikipedia)

A weimari köztársaság megdöntésével hatalomra jutó nácik alatt is a Deutschlandlied maradt a német himnusz, de annak csak az első versszaka, "Deutschland, Deutschland über alles" (Németország mindenek fölött) kezdősorral. Emellett az NSDAP párthimnuszát, a Horst Wessel-dalt is lejátszották az állami rendezvényeken.

A második világháború után kettéváló Németország keleti része (a szocialista NDK) Johannes Becher költő “Auferstanden aus Ruinen” (Romokból feltámadva) című versét választotta új himnusznak, Hanns Eisler zenéjével.

Nyugat-Németországnak (NSZK) ugyanakkor egy ideig nem volt himnusza. A Deutschlandlied első versszaka túlságosan a nácikhoz kötődött, ezért kompromitálódott. Ráadásul azért is problémás lett volna a használata, mert a benne szereplő négy földrajzi név (Maas, Adige, Nyeman, Kis-Bælt) egyike sem az NSZK határain belül helyezkedett el.

Az 1949-es nyugatnémet alaptörvény nem tett említést a himnuszról, ennek hiányában ismert német karneváli dalokat játszottak a zenekarok a protokoll- és sporteseményeken. Így például az alaptörvény kihirdetésekor és a Bundestag alakuló ülésén is.

A helyzet rendezését az sem segítette, hogy Theodor Heuss köztársasági elnök új himnuszt szeretett volna, míg Konrad Adenauer kancellár a régi mellett állt ki. Végül mindketten engedtek valamennyit, így kompromisszumos megoldásként a Deutschlandlied harmadik versszaka lett a himnusz 1952-ben, a már jól ismert Haydn dallamokra. Ugyanakkor az első és a második versszakot nem tiltották be, mint ahogyan az néhány helyen tévesen olvasható.

Németország jelenlegi himnusza: a Deutschlandlied harmadik versszaka (forrás: YouTube / Ian Berwick)

A nyugatnémet évtizedek alatt a társadalom számottevő része nehezen barátkozott meg a harmadik strófával, a felmérések szerint alig minden második német ismerte a szövegét. Így mindig akadt valaki, aki felvetette, hogy szükség lenne új himnuszra vagy legalább a meglévő átdolgozására.

A téma leginkább az 1990-es újraegyesítés körül volt aktuális. A keleti országrészben kampány indult, hogy Bertold Brecht "Kinderhymne" (Gyermekhimnusz) című verse legyen az egybeolvadó ország himnusza, de ebből végül semmi nem lett.

A himnuszkérdést ismét az aktuális államfó (Richard von Weizsäcker) és a kormányfő (Helmut Kohl) megállapodása döntötte el: 1991 novemberében a Deutschlandlied harmadik versszakát tették (hagyták) meg az immár egységes szövetségi köztársaság himnuszának.

A Deutschlandlied idestova több, mint egy évszázada (valamilyen formában) Németország himnusza. Átvészelte a történelem zűrzavarait és a legkülönfélébb rezsimeket „szolgálta ki”. „Túlélte” a weimari köztársaságot, a nácikat, az NSZK-t, és végül az újraegyesülést is. Viszont a kezdősora már régen nem a „Deutschland, Deutchland über alles”, hanem az „Einigkeit und Recht und Freiheit” (egység, igazságosság és szabadság).