A Németországot 16 éven keresztül irányító Merkelről sokan tudják, hogy az NDK-ban nőtt fel, ám születésének körülményei már kevésbé közismertek.

A 2021. december 8-án leköszönt német kancellárnak komoly lengyelországi kötődése van, a felmenőitől pedig nem volt idegen a közéleti szerepvállalás. Apai nagyapja, Ludwik Kaźmierczak fiatal korában részt vett a lengyel függetlenségi harcokban. Később azonban Berlinbe költözött, ahol rendőrként helyezkedett el, majd házasságot kötött egy német nővel.

Az anyai nagyapa, Willi Jentzsch tanárként és iskolatitkárként dolgozott. Egy időben Danzig képviselőtestületének tagjaként politizált, míg a felesége Elbing város jegyzőjének a lánya volt. Bár a családnak ez az ága német nemzetiségű, mind Danzig (Gdańsk), mind Elbing (Elbląg) mamár Lengyelországban található.

Ludwik Kaźmierczak fia, Horst négyéves volt, amikor 1930-ban a család Kasnerre németesítette a nevét. Erre az időre tehető, amikor az eredetileg katolikus família evangélikus hitre tért át. Horst Kasnert komolyan érdekelte a vallás, a felsőoktatásban is errefelé orientálódott, 1948-54 között előbb Heidelbergben, később Hamburgban hallgatott evangélikus teológiát.

A tanulmányai közben feleségül vette Herlind Jentzsch latin- és angoltanárt. A képzés végén, 1954. július 17-én, az NSZK-beli Hamburgban megszületett első gyermekük, aki az Angela Dorothea Kasner nevet kapta.

Angela Dorothea Kasner (fotó: time.com)

Az egyetem elvégzése után Horst Kasnert az egyháza, az NDK-ban található Perlebergbe küldte lelkipásztori szolgálatra. Felesége és a három hónapos lányuk vele tartott, tehát a kis Angela Kasner mindössze ennyi ideig élt Nyugat-Németországban.

Ekkor az 1949 óta kettéosztott Németország közötti határ még nem volt teljesen lezárva és a berlini falat sem húzták még fel. 1961-ig két és félmillióan költöztek keletről nyugatra, a másik irányba azonban elenyésző volt a mozgás.

1957-ben a család továbbállt, de maradtak keleten, a Berlintől 90 km-re északra található Templinbe tették át a székhelyüket, hogy Horst egy hitoktató központban taníthasson. A szülők halálukig ebben a 17 ezres brandenburgi kisvárosban éltek. Angela Kasner itt végezte alsó- és középfokú tanulmányait, két fiatalabb testvéréhez, Marcushoz és Irenehez hasonlóan. Előbbi elméleti fizikus, utóbbi terapeuta lett később.

Horst megkötötte a maga kompromisszumait a rezsimmel, ennek következtében utazhatott külföldre, miközben bírálta az NSZK társadalmi rendszerét, és nem támogatta az újraegyesítést. Az egyházi személyek többségétől eltérően, gyermekei előtt nem záródott be a felsőoktatás ajtaja. Angela Kasner a lipcsei Karl Marx Egyetemen tanult fizikát, 1978-ban diplomázott, kitűnő eredménnyel. Különösen matematikából és oroszból nőtt az évfolyamatársai fölé.

1977-ben, 23 évesen feleségül ment a szintén fizika szakos egyetemista Ulrich Merkelhez, akinek felvette a vezetéknevét. Azonban 1981-ben hirtelen elköltözött tőle, de megállapodtak, hogy a nőé lehet a mosógép, míg a férfinél maradhatnak a bútorok. Egy évre rá hivatalosan is elváltak, ám Angela Merkel megtartotta egykori férje nevét, amelyen az 1998-ban, Joachim Sauerrel történt házasságkötése sem változtatott.

Angela Kasner és Ulrich Merkel 1975-ben (fotó: 9geg.com)

Angela Merkel 1978 és 1990 között a kelet-berlini Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kémia Intézetében dolgozott, 1986-ban kvantumkémiából doktorált. Az állampártba, a Német Szocialista Egységpártba (SED) nem lépett be, de annak ifjúsági szervezetébe (FDJ) igen, ahol állítása szerint csak kulturális tevékenységet végzett. 

A berlini fal leomlását egy szaunában élte át, miután az emlékezetes nap (1989. november 9.) csütörtökre esett, és ő minden héten ezen a napon szaunázni ment egy barátnőjével. Mikor késő este hazafelé tartott, és szembesült az eseményekkel, azért átment Nyugatra, ahol megívott egy sört, de másnap kötelességtudóan bement a munkahelyére.

A történelmi változások a politika irányába terelték, egy marginális jobbközép párt, a Demokratikus Ébredés szóvivője lett. Minimális támogatottságuk ellenére a kormánykoalíció részei lettek, Merkel pedig a Lothar de Maizière vezette kabinet helyettes kormányszóvivőjévé vált. Ez volt az NDK történetének egyetlen demokratikus választása, a kormány felhatalmazása mindössze néhány hónapig, az újraegyesítésig tartott.  

A már egységes Németországban Merkel a Kereszténydemokrata Unióba (CDU) lépett be. Az 1990. decemberi választásokon egy meklenburg-előpomerániai körzetből jutott be a törvényhozásba, a Bundestagba, melynek egészen 2021-ig tagja maradt, összesen nyolcszor nyerte meg a választókörzetét.

Angela Merkel 1991-ben (fotó: jolie.de)

1991 januárjában politikai mentora, Helmut Kohl kancellár nőügyi- és ifjúsági miniszternek nevezte ki, majd 1994-től környezetvédelmi miniszterré. Kohl kislányomnak (mein Mädchen) szólította patronáltját, és a sors furcsa fintora, hogy végülis ő „számolt le” a párton belül kellemetlen tehertétellé váló négyszeres kormányfővel (1982-98).

Az 1998-as választási vereség után Kohl belekeveredett egy illegális pártfinanszírozási botrányba, ekkor Merkel nyílt levelet tett közé a Frankfurter Allgemeine Zeitungban. Ebben komoly kritikát fogalmazott meg Kohllal szemben, és tulajdonképpen felszólította a pártot, hogy szabaduljon meg tőle. Az írás keltette hullámok Kohl politikai pályafutásának végét jelentették.     

Merkel ezek után is jól keverte a lapokat, mert 2000-ben már a CDU elnöke, majd 2002-től az ellenzék vezetője lett. 2005-ben választást nyert a CDU-CSU pártszövetséggel, így ő lett az első nő, aki betölthette a kancellári posztot.

Végül 2021-ig, Helmut Kohlhoz hasonlóan négy cikluson keresztül birtokolhatta e pozíciót. A négyből háromszor nagykoalícióban, tehát a szocdemekkel karöltve irányította az országot.

Több válságot is kezelnie kellett, például a 2008-ban kitört gazdasági világválság begyűrűzését, vagy a görögök által előidézett euróövezet válságát, amely az eurozóna szétesésével fenyegetett. Az ukrajnai válság, vagy a 2015-ös menekültválság szintén a megoldandó problémák körét gyarapította, akárcsak a Brexit vagy a koronavírus-járvány.

Angela Merkel kancellár jellegzetes kéztartásával (fotó: portfolio.hu)

Angela Merkel az idők folyamán az Európai Unió de facto vezetője lett, ám ideológiátlan, víziók nélküli politikája miatt sokszor kritizálták. A német nyelvben pedig meghonosodott a merkeli politikára ’oly jellemző „merkeln” ige, amely a döntések halogatását jelenti, arra várni, hogy a problémák majd maguktól megoldódnak.

Angela Merkelnek gyerekkorában Kasi volt a beceneve, kancellárrá válásakor pedig Angie. Neki nem született gyermeke, de a hosszú hatalomban töltött idő után a németek manapság már csak Muttiként, azaz anyaként emlegetik.