A világ egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb üzletembere előszeretettel tünteti fel magát a PayPal és a Tesla alapítójaként, bár a két vállalat története árnyalja picit a képet.

Musk 1971-ben született a dél-afrikai Pretoriában. Édesanyja modell és dietetikus volt, míg villamosmérnök apja egy zambiai smaragdbányát tulajdonolt. Elon már gyerekként megtanult programozni, olyannyira, hogy 12 évesen számítógépes játékot készített, melynek jogait 500 dollárért adta el.

Miután leérettségizett, 1989-ben kivándorolt Kanadába. Erre a lépésre a jobb gazdasági lehetőségek ösztönözték, illetve nem akart kötelező katonai szolgálatra vonulni, és egyébként is megvetette az apartheid-rezsimet.

Kezdetben alkalmi munkákat végzett egy farmon és egy faüzemben, de hamarosan az Egyesült Államokba költözött, ahol a Pennsylvaniai Egyetemen diplomázott fizikából és közgazdaságtanból. 1995-ben felvették a Stanford Egyetem posztgraduális képzésére, de azt már nem kezdte el, mert úgy érezte, hogy az internet sokkal több potenciált rejt magában a társadalom megváltoztatására, mintha fizikusként dolgozna.

Még ebben az évben apja anyagi támogatásával, az öccsével karöltve megalapította Zip2 nevezetű cégét. Egy internetes városkalauzt fejleszettek ki térképekkel és útbaigazításokkal. Négy évvel később a Compaq felvásárolta őket, Musk a tulajdonrészéért 22 millió dollárt kapott, ezzel pedig már önálló lábra tudott állni.

Musk a Zip2 idejében (fotó: linkedin.com)

Ezután nagyobb fokozatra kapcsolt, egymást követték a vállalkozásai és befektetései, kezdve az online pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó X.com-mal, amelyből egy másik vállalattal való egyesülés után létrejött a PayPal.

A SpaceX-t 2002-ben indította el, amelynek ambíciózus tervei között az űrutazás olcsobbá tétele, a mindenki számára elérhető űrturizmus beindítása, valamint egy Mars-kolónia létrehozása szerepelt. Szorosan ehhez a céghez kapcsolódik a Starlink, egy világméretű műholdas projekt, amelynek célja a globális internetszolgáltatás létrehozása. Kevessé ismert, de Musk vállalata a világon üzemben lévő műholdak 35 százalékát birtokolja.

Szintén a SpaceX egyik leágazása a The Boring Company, egy alagútépítésekre specializálódott vállalat. A hírekbe főleg az ún. hyperloop révén kerültek be. Ezek olyan vákuumcsöves vonatok, amelyek közel hangsebebességgel (lennének) képesek haladni, a töredékére csökkentve a jelenlegi menetidőket.

2004-ben társult be a Teslába, amelynek az elektromos autók gyártása a fő profilja. Talán ez a legismertebb Musk nevéhez köthető brand. Ennek a leányvállalata a napenergia-temelő rendszereket fejlesztő és értékesítő Tesla Energy.

A Neuralink nevű céget Musk azért alapította, hogy integrálja az emberi agyat a mesterséges intelligenciával, az agyba ágyazott eszközök segítségével. Állítása szerint ezzel számos neurológiai betegség lenne gyógyítható, mint pl. az Alzheimer-kór, a demencia, a bénulás, a süketség és a vakság.

Musk a Neuralinkről tart előadást (fotó: treatpost.com)

2022-ben sokak meglepetésére Musk megvásárolta a Twittert, mert az volt a véleménye, hogy a civilizáció szempontjából fontos, hogy legyen egy közös digitális tér, ahol szabadon, cenzúra nélkül lehet vitatkozni a legkülönbözöbb nézetekről.

Musk 140 milliárd dollár körüli vagyonával jelenleg a földkerekség második leggazdagabb embere. A beceneve Vasember, és a közelmúltig sokan a világ megváltóját, egyfajta „Tech Jézust” láttak benne. Remekül építette fel az emberarcú milliárdos imidzsét, aki az öncélú haszonszerzés helyett az emberiség számára hasznos dolgokkal foglalkozik, aki majd elhozza a technológiai fejlettség aranykorát.

Mára azonban a számos betartatlan ígérete kissé megtépázta a hírnevét. Például ilyenek az ingyenesen használható napelemmel működő Tesla-töltőállomások; a Teslák 1000 kilométeres hatótávolsága; illetve az, hogy autói hangvezérléssel fognak működni.

De a Neuralink sem kötötte még össze az emberi agyat a számítógéppel, és a hyperloop vonalak építése sem kezdődött meg. Mint ahogyan a SpaceX rakétái nem szállítanak embereket New Yorkból Londonba egy átlagos repülőjegy áráért; és a Mars-utazás is nagyon távolinak tűnik, nemhogy egy ottani kolónia létrehozása.

Egy hyperloop-terv (forrás: groundworks.com)

Népszerűségét magánéleti botrányai is kikezdték. Kitudódott, hogy a milliárdos rendkívül hirtelen haragú, fenyegeti és szídja az alkalmazottait, akiktől irdatlan mennyiségű munkát vár el, a vezetési stílusát érzéketlennek írják le.

Musk eddig két nővel kötött házasságot, összesen háromszor. 10 gyermeke született, az első feleségétől hat (közülük az egyik néhány hetesen elhunyt), a kétszer elvett második hitvesétől viszont egy sem. Legutóbb 2021 végén vált apává, ekkor egy béranya szülte meg egy kanadai énekesnővel közös gyermeküket, míg a Neuralink egyik igazgatója ikrekkel ajándékozta meg. A két gyermekáldás között mindössze néhány hét telt el.

Elon Musk a PayPal alapítójaként és a digitális fizetési ágazat úttörőjeként vált ismertté. Miután a Zip2 eladásával saját vagyont szerzett, a befolyó összegből, 1999 márciusában negyedmagával megalapította az X.com-ot, egy pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó online bankot. Üzleti modelljük megkönnyítette a pénzeszközök digitális átutalásának folyamatát, nem volt szükség postára vagy hagyományos banki infrastruktúrára.

Az X.com nagy versenytársa a Peter Thiel vezette Confinity nevű startup volt, amely egy PayPal néven ismert elektronikus fizetési rendszert dolgozott ki. 2000-ben az X.com és a Confinity egyesült. A PayPal népszerűbb volt, mint az X.com hasonló szolgáltatása, ennek ellenére a cég neve az összeolvadás után is X.com maradt, és Musk lett a vezérigazgatója.

Peter Thiel és Elon Musk az egyesülés után (fotó: time.com)

Azonban az X.com alkalmazottainak egy csoportja 2000 októberében összegyűlt egy Palo Alto-i bárban, és gyakorlatilag megpuccsolták Muskot, aki ekkor éppen adománygyűjtő körúton tartózkodott. Peter Thiel lett a régi-új főnök, Muskot pedig kirúgták.

A cég nevét 2001 júniusában PayPal-ra keresztelték, 2002 februárjában pedig bevezették a tőzsdére, hogy aztán néhány hónappal később 1,5 milliárd dollárért megvásárolja őket az eBay. Musk az elbocsátása ellenére a vállalat legnagyobb részvényese volt (12%-ot tulajdonolt), így az eladás után 175 millió dollárt kaszírozott.

Ezzel az üzlettel nemcsak rengeteg pénzt szerzett, hanem hírnevet is, a digitális fizetési iparág feltörekvő csillagaként emlegették. Emiatt a mai napig szilárdan tartja magát a hiedelem, miszerint Musk a PayPal alapítója. Mint az a fentiekből kiderült, ő csak a Confinityvel összeolvadó X.com társalapítója volt, a PayPallá alakuló vállalatnak már nem volt a részese, mint ahogy annak sem, amikor a cég a tőzsdére ment, vagy amikor eladták az eBay-nek.

A másik gyakran hangoztatott dolog vele kapcsolatban, hogy az ő kreálmánya a Tesla. Pedig a szerb feltalálóról elnevezett céget 2003. július 1-jén Martin Eberhard és Marc Tarpenning alapította a kaliforniai San Carlosban. Ekkoriban hívta vissza a forgalomból az összes elektromos autóját a General Motors. A két férfi ezzel egy piaci rést érzékelt, mert hittek benne, hogy gazdaságosan üzemeltethető akkumulátoros elektromos gépkocsit tudnak majd alkotni.

Nemcsak egy autógyárat akartak építeni, hanem egyben technológiai vállalatot is, ahol az akkumulátor, a számítógépes szoftver, a motor tervezését és fejlesztését is a kezükben tartják. A cég első járműve a Roadster volt. 2004 januárjában kockázati tőkebefektetőt kerestek, ekkor került a képbe Elon Musk. Az üzletember első lépésben 6,5 millió dollárt invesztált a Teslába, ezzel egyből az igazgatótanács elnöke lett, és első lépéseként Eberhardot nevezte ki vezérigazgatónak.

Musk egy Tesla Roadsterrel (fotó: forbes.com)

2008-ban a Tesla gyakorlatilag mindenkit kirúgott, aki a kezdetektől fogva részese volt a vállalat felemelkedésének, köztük Eberhardot és Tarpenninget is. Musk vezérigazgató és terméktervező lett, innetől pedig a saját képére formálhatta vállalatát.

Ekkortól Musk a médiaszerepléseiben egyfajta „világmegváltóként” tűnt fel, aki a környezetbarát közlekedés globális kiépítésével megfékezi a klímaváltozást. Az emberek így evidenciának fogadták el, hogy ő a Tesla alapítója. Bár ez nem fedi a valóságot, ugyanakkor az vitathatatlan, hogy a csatlakozása előtt a vállalat egy ismeretlen startup volt, a segítségével pedig óriásméretű céggé nőtte ki magát.