Legtöbbeknek a sivatagról a végelláthatatlan homokdűnék és a rekkenő hőség ugrik be.

Sivatagnak azokat a területeket nevezzük, ahol az éves csapadékmennyiség nem éri el a 250 millimétert. A bolygó szárazföldjeinek egyharmadát borítják és minden kontinensen megtalálhatók. Arányuk a klímaváltozás hatására folyamatosan növekszik.

Kialakulásuk oka szerint két főtípust lehet megkülönböztetni. Az ún. zonális sivatagok az Egyenlítő közelében, a száraz széljárás hatására jöttek létre, hiszen itt a nedvesség megmarad a levegőben és nem távozik csapadék formájában. Míg a kontinentális sivatagok a szárazföld belsejében, a hegyláncok árnyékában indultak fejlődésnek.

A sivatagok összterületének mindössze 20%-át borítja homok. A sivatagokat a felszínük alapján a következőképpen lehet kategorizálni:

Sziklasivatag Iránban (fotó: researchgate.net)

A Föld legismertebb sivataga a Szahara. Észak-Afrikában, összesen kilencmillió négyzetkilométeren, tizenkét országon terül el. Nem teljesen lakatlan, a kietlen táj több mint 2,5 millió ember élőhelye.

Nemcsak homokból áll, hiszen köves- és kavicssíkságok, illetve sziklás és bozótos területek egyaránt előfordulnak benne, de hegyek is emelkednek rajta, legmagasabb pontja a 3415 méteres Emi Koussi.

Homokdűnéi akár 150-300 méter magasak is lehetnek. A hőingadozás hatalmas, a nappali 50 fokról éjszaka a fagypont közelébe süllyedhet a hőmérséklet. A Szahara vándorol, szárazabb években akár 40-50 kilométert terjeszkedik déli irányba, ilyenkor szavannát és mezőgazdasági területeket kebelez be.

Életkép a Szaharából (fotó: qubit.hu)

Bár szinte mindenki ezt gondolja, nem a Szahara a legnagyobb sivatag, hanem az Antarktisz. A földrészen általában nagyon száraz és hideg klíma uralkodik, ennek következtében pedig kevés csapadék hullik. Így az éghajlata megfelel a sivatag definíciójának.

Az Antarktisz nemcsak a legnagyobb sivatag, hanem a legrégebbi is, mintegy 23 millió évvel ezelőtt alakult ki. A Föld vízkészletének 70 százaléka az Antarktiszon található, de jég formájában. Itt mérték a valaha volt leghidegebbet a bolygón, mínusz 89 fokot. A leggyorsabb szelek is ezen a jégsivatagon fújnak, sebességük elérheti a 320 km/órát.

A 14.2 millió négyzetkilométernyi terület 98%-a vastag jégtakaróból, míg 2%-a kopár kőzetből áll. Utóbbiak az úgynevezett száraz völgyekben (Dry Valleys) találhatóak, ahol már kétmillió éve nem esett csapadék. Ezek a Föld legszárazabb pontjai, az itteni körülmények nagyon hasonlítanak a Mars adottságaihoz.

Antarktisz (fotó: passporthealthglobal.com)

A második legnagyobb sivatag pozíciója sem a Szaharáé, azt az Északi-sarkvidék (Arktisz) foglalja el.

Az Arktisz az Északi-sark körül helyezkedik el. Legnagyobb része megegyezik a Jeges-tengerrel, melyet állandó jégmező borít, de hozzátartoznak még alaszkai, kanadai, grönlandi, izlandi, norvég, svéd, finn és orosz szárazföldi részek is.

Az Arktiszt az éjféli nap földjének hívják, mivel nyáron éjszaka is világos van. Bár kopár jég borítja, élővilága gazdag, számos hal-, fóka-, madárfaj honos ezen a tájon, és persze az emblematikus ragadozója, a jegesmedve.

Arktisz (fotó: treehugger.com)

Az éghajlatváltozás következtében az Északi-sarkvidék jégfelülete folyamatosan zsugorodik, elképzelhető, hogy néhány évtizeden belül a Jeges-tenger jégmentessé válik.

Az Antarktisz jégtakarója is évről-évre csökken. A Szahara ezzel szemben agresszívan terjeszkedik, így elképzelhető, hogy belátható idő múlva a Föld legnagyobb sivataga lesz, ahogyan azt a néphit már jelenleg is gondolja róla.

A legnagyobb sivatagok listája: