A tevék a sivatag hajói, mostoha körülmények között tesznek meg hosszú utakat, ott ahol semmilyen táplálékban nem reménykedhetnek.

A tevéknek három faját különböztetjük meg:

• Egypúpú teve (dromedár): leginkább Észak-Afrika és a Közel-Kelet száraz és sivatagos területein él, tizenhárommillió példányra becsülik a számukat.
• Kétpúpú teve (baktrián): Közép-Ázsiában él, populációja mára másfélmillióra fogyatkozott.
• Vadteve (Camelus ferus): a kétpúpú tevére nagyon hasonlít, ám genetikailag némileg eltér tőle, vadon él, és mára nagyon kevés, kb. ezer példány maradt belőlük.

A tevét az ember körülbelül 5000 évvel ezelőtt háziasította. Hosszuk 3 méter körüli és 2 méter magasak. A hímek tömege 400 és 650 kg közötti, a nőstények valamivel könnyebbek.

Ha nincsenek karámban tartva, a tevék csoportokba verődnek, melyeket egy kifejlett hím és több nőstény alkot. Erősen szociális kötődésűek, üdvözlésként egymás arcába fújnak.

A hímek úgy mérkőznek meg egymással a nőstények feletti uralomért, hogy miközben egymás körül lehajtott fejjel köröznek, megpróbálják megharapni a másik lábát vagy fejét, és igyekeznek a másikat feldönteni. Miután a vesztes teve visszavonul a küzdelemből, a győztes meghempergőzik a földön, ezzel a földhöz dörzsöli a feje hátulján található szagmirigyeket. A domináns hím az összes nősténnyel párosodik.

A nőstények általában egy utódot hoznak a világra, 13-14 hónapnyi vemhességet követően. A csikónak csak akkor kezd púpja nőni, amikor az anyatejről átáll a növényi táplálék fogyasztására. Szaporodásra kb. 20 éves korukig képesek, várható élettartamuk körülbelül 40 év.

A teve általában szelíd, de rúgni és köpni szokott, ha fenyegetve érzi magát. Akár 65 km/h sebességre is képes felgyorsulni, míg hosszútávon 25 km/órás átlaggal bír futni, de inkább a lassabb haladás jellemző rá. Sajátos tulajdonsága, hogy futás közben mindkét, ugyanazon az oldalon lévő lábát egyszerre mozgatja, nem úgy, mint a ló. A dromedár valamivel szívósabb 200 kg terhet is képes nagyobb távolságra szállítani, míg a kétpúpú ennek a felét.

A baktrián (fotó: financialtribune.com)

A tevék teljes mértékben alkalmazkodtak a sivatagi élethez. Lábuk kétujjú patában végződik, amelyhez hatalmas párnák csatlakoznak, hogy minél kevésbé süppedjenek bele a homokba. Orruk és fülük becsukható, ha homokviharok érkezik, míg a szemeit két sor hosszú szempilla és bokros szemöldök védi.

A dromedár mellkasa és térde szarupárnával rendelkezik, mely megvédi a perzselő sivatagtól, amikor lefekszik. A teve az izzadását is szabályozza, a testét borító finom gyapjú hőszigetelést végez, ezért teste nem melegszik túl.

A tevét tejéért, húsáért, szőréért, teherszállításra és versenyzésre tenyésztik. Tejhozatala napi 4 liter körüli, a tevetej kifejezetten egészséges, a nomád pásztorok rendszeresen fogyasztják. Húsa kedvelt csemege, elsősorban a bordát és a karajt fogyasztják.

A kétpúpú teve szőréből a kasmírhoz hasonló kiváló minőségű fonal készül. Igavonóként- és málhásállatként remek segítsége az embernek. Teveversenyeket pedig elsősorban az Arab-félszigeten rendeznek, dromedárok részvételével.

A teve hőség idején akár egy hetet is kibír ivás nélkül. Ugyanakkor 5–10 percen belül 100 liter folyadékot vesz magához, ha erre lehetősége van, és a sós vizet is megissza. A teve vastag bőrű erős szájával képes megenni a tüskés bokrokat, illetve bármilyen, a más állatok számára ehetetlen sivatagi növényzetet.

A teve növényevő, kérődző állat, a gyomra a táplálékot többször is megemészti, szinte mindent kinyerve ezzel a módszerrel az alacsony tápértékű élelemből. Ha elegendő tápláléka van, „túleszi” magát, a fölösleget zsír formájában tárolja a púpjában.

Tehát a hátukon található púpban nem vizet, hanem tartalék tápanyagot raktároznak, így ha nem jutnak élelemhez és vízhez, ezt a zsírraktárt használják fel a túléléshez. Amikor a teve szervezete lebontja a púpban lévő zsírt, víz és energia szabadul fel.

Ez a „biológiai raktár” lehetővé teszi a tevéknek, hogy hosszú ideig vándoroljanak a forró és kietlen sivatagban anélkül, hogy megálljanak élelmet keresni, vagy inni. A tartalék zsírkészlet felélésével a púp összezsugorodik, viszont amikor a teve feltankolja magát, a púp ismét megtelik, és függőleges helyzetet vesz fel.