Ha az ember Boszniára gondol, sok minden eszébe juthat: Szarajevótól a mostari hídon át, a 84-es téli olimpián keresztül egészen Srebrenicáig, no, de van olyan, akinek a bosnyák Adria ugrik be? 

Bosznia-Hercegovina javarészt hegyekkel, dombokkal szabdalt, természeti szépségekben bővelkedő ország, és bár egyáltalán nem közismert, magáénak tudhat egy mindössze 20 kilométeres partszakaszt. Ez a tengerparttal rendelkező országok között, Monaco mögött a második legcsekélyebb mennyiség.

A Horvátországot kettészelő bosnyák adriai kijárat egyetlen települést rejt magában: a nagyjából háromezres lélekszámú, 97%-ban horvátok által lakott Neum városát.

A Dubrovniktól 60, Mostartól 70 km-re található turisztikai célpont klímáját hosszú forró nyár és igen rövid, enyhe tél jellemzi. Főszezonban a finom kavicsos part rendkívül zsúfolt, hiszen Bosznia ezen a nüansznyi földdarabon kénytelen megszervezni a tengerparti turizmusát. 

A terület felfutása a titói Jugoszláviáig nyúlik vissza, amikor óriási építkezésekbe kezdtek, ennek köszönhetően gombamód szaporodtak a szállodák. A magasra emelkedő hotelek mellett a párt és a gazdasági élet vezetőinek hétvégi házai épültek itt fel.

Horvátország és Bosznia-Hercegovina határait a föderatív alapon szerveződő, 1945-ben megalakult Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság rendezte. Mikor a két tagállam a kilencvenes évek elején függetlenné vált, ezen kijelölés országhatárrá alakult. Így megszűnt a horvát tengerpart szárazföldi területei közötti szabad átjárás lehetősége, mivel Neum beékelődött ezen útvonalba.

E probléma kiküszöbölésére épül a Peljesac-híd, amely a Neummal szemközti, már Horvátországhoz tartozó Peljesac-félszigetet fogja összekötni a horvát szárazföldi területekkel. Így elkerülhető, hogy a Dubrovnikba utazóknak határon keljen áthaladniuk, amivel kiiktathatóak lesznek a vámellenőrzések is. A projekt javarészt Európai Uniós forrásokból épül, az átadást 2022-re tervezik. 

Neum beékelődése a horvát tengerpartra, illetve az ezt kiküszöbölő majdani Peljesac-híd (forrás: Wikipedia) 

De hogyan alakult a neumi folyosó sorsa az elmúlt évszázadokban?

• 1699-ig a dubrovniki székhelyű Raguzai Köztársaság birtokolta, ám a karlócai békeszerződésben azt átengedte az Oszmán Birodalomnak, hogy éket verjen önmaga és ellenlábasa, a Dalmácia nagy részét uralma alatt tartó Velencei Köztársaság közé. Neumot a török a Boszniai ejaletbe olvasztotta.
• Az 1815-ös bécsi kongresszus után a Habsburg Birodalom már a korábbi velencei és a raguzai területeket is elfoglalta, ám hiába tett vételi ajánlatot a neumi zárványra, azt az oszmánok elutasították.
• Az 1878-as berlini szerződést követően a Monarchia megszállta Bosznia-Hercegovinát, a közel két évszázados neumi török fennhatóság véget ért.
• 1918-ban megalakult a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, melyet 1929-től Jugoszláviának neveztek. Újfajta közigazgatást vezettek be, Neum a spliti központú Tengerparti Bánság része lett.
• A 1945-ben létrejövő szocialista Jugoszlávia kvázi visszaállította az 1878-as határokat, így Neumot innentől a bosznia-hercegovinai tagköztársaság irányította.
• 1992-ben függetlenné vált Bosznia-Hercegovina, és bár háborúztak a horvátokkal, Neum továbbra is bosnyák fennhatóság alatt maradt, melyet az 1995-ös daytoni szerződés megerősített.