A Groupama Aréna közelsége, a Fradi utánpótlás-bázis és kézicsarnok szinte összeforrasztotta Ferencvárost a Népligettel.

Budapest legnagyobb, 129 hektár területű közparkját a kiegyezést követő évben, 1868-ban alapították. Előtte homokbányaként és szeméttelepként funkcionált.

A Városliget századeleji kiépülése során fokozatosan szorultak ki a helyi vurstli mutatványosai, és leltek új otthonukra a Népligetben. A terület fokozatosan benépesült, a Horthy-korszak szabadidő- és szórakoztató központjává nőtte ki magát.

A mai pangás közepette nehéz elhinni, de egykor mozi, vendéglők, cukrászdák, céllövöldék, cirkusz, dodzsem, barlangvasút, körhinta fémjelezték a Népligetet. Itt üzemelt Közép-Európa legnagyobb és leghosszabb hullámvasútja, ide telepítette legendás bábszínházát Kemény Henrik. Sőt, egykor autó- és motorversenyek benzingőze is megcsaphatta a kilátogató nagyérdeműt.

A Népliget madártávlatból (fotó: koki.ezalenyeg.hu)

A Rákosi-rendszer állomosításai véget vetettek a park felívelő korszakának és lassú, mai napig tartó hanyatlás lett az osztályrésze. Bár itt-ott adott magáról életjeleket, pl. a Planetárium, a Jurta Színház, vagy az E-Klub képében, ám idővel ezek a kezdeményezések is elhaltak. Manapság kong az ürességtől, leszámítva az FTC sportlétesítményeit és egy kutyaiskolát.

2019-ben ambiciózus tervet lengetett be az FTC, miszerint három és fél éven belül megépítik a népligeti Fradi-várost. A gigászi projekt során uszodát, jégpályát, kézilabdacsarnokot húznának fel, a kajak-kenut leszámítva valamennyi, tehát összesen 17 szakosztály többezer sportolója végezhetné itt a napi edzéseit.

Bár a kivitelezés megcsúszni látszik, ám ha megvalósul, az alighanem komoly területrendezést vonna maga után. Ezzel pedig egy új fejezet nyílhatna a jobb sorsra érdemes park, immáron másfél évszázados történetében.