A villám nem csap kétszer ugyanoda
2022. április 07. írta: Eperjesi Marcell

A villám nem csap kétszer ugyanoda

049_balatoni_villamlas_csodalatonbalaton_hu.jpg

Az időjárással kapcsolatos népi megfigyelések sokszor helytállóak, de előfordul, hogy a tudomány nem igazolja őket.

Villámnak a légkör elektromos kisülését nevezzük, amely két felhőréteg találkozásánál keletkezik. A talajhoz közelebbi réteg negatív részecskéket tartalmaz, míg a felső réteg pozitívokat. A töltéskülönbség kiegyenlítődése során keletkezik a villám, melynek a sebessége 180 km/s, a hőmérséklete pedig elérheti akár a harmincezer fokot, amely napfelszín hőjének az ötszöröse.

Mivel a villámlásnak valahol le kell vezetődnie, így lefelé, a legkisebb ellenállású utat keresi. Ilyenkor magas víztartalmuk és alacsony villamos ellenállásuk miatt az emberek potenciális veszélynek vannak kitéve. Ha valakit közvetlen villámcsapás ér, az szinte biztosan meghal.

A vihar (így a villámlás) ellen zárt térbe húzódással lehet a legjobban védekezni, de még ilyenkor is óvakodni kell az elektromos- és vízvezetékek, az ablak vagy a vezetékes telefon közelségétől. Az autóban vagy a repülőn nem eshet bántódása az embernek, azok az ún. Faraday-kalitka miatt biztonságos helynek számítanak.

Vízben vagy vízparton ugyanakkor nagyon kockázatos tartózkodni vihar esetén. A fa alá menekülés is rossz ötlet, ugyanis a halállal végződő villámcsapásos esetek negyedénél fa alatt álló ember az áldozat.

Az interneten egyre több fotót találni, amikor viharban felálló hajú turisták pózolnak egy jó fotó kedvéért. Pedig az égnek meredő haj azt jelzi, hogy a következő másodpercekben vagy az emberbe, vagy közvetlen közelébe csap bele a villám.

Magyarországon a zivatarral kísért villámlás bármely hónapban előfordulhat, de legnagyobb valószínűséggel május és szeptember között jelentkezik. Hazánkban évente átlagosan 20 és 40 közé tehető azoknak az embereknek a száma, akiket villámcsapás ér, bár ezek többsége elővigyázatossággal megelőzhető volna.

Az első, villámlással kapcsolatos kutatásokat Benjamin Franklin végezte, kísérletei a villámhárító 1752-es felfedezéséhez vezettek. Az amerikai polihisztor rájött, hogy a villámlás nem más, mint egy óriási elektromos kisülés, melyet a hegyes végű vezetők képesek levezetni.

049_empire_state_building_villamharitoja_nj2x_com.jpgAz Empire State Building villámhárítója (fotó: nj2x.com)

A villámokkal kapcsolatban megannyi téves információ terjedt el. A villámok a vihartól távol, akár több kilométeres távolságban is lecsaphatnak, így nem garancia a biztonságra a tiszta égbolt. Ebből keletkezett a „mint derült égből a villámcsapás” szólás.

Szintén nem törvényszerű (bár kétségkívül gyakori), hogy a villám a környezetéből kiemelkedő legmagasabb pontba csapjon bele. Előfordul, hogy a toronyházak, illetve tévé- vagy rádiótornyok közepe táján talál be.

A mozgás, így akár a futás önmagában nem növeli a villámcsapás kockázatát. Az egyik legveszélyesebb tévhit azonban az, hogy a villámcsapást szenvedett emberhez nem szabad hozzáérni. Ez nincsen így, mivel az emberi test nem tárolja az áramot, ezért a szerencsétlenül járt személyt lehet elsősegélyben részesíteni.

Az angolban van egy mondás, amely szerint a villám (ménkű) nem csap kétszer ugyanarra a helyre (Lightning never strikes the same place twice). Ezt akkor szokás említeni, amikor valami rossz dolog történt, és azt akarjuk kifejezni, hogy nem fog újra megismétlődni. A magyarban is vannak hasonló szólásmondások, de ezek sokkal inkább népi, mint tudományos megfigyeléseken alapulnak.

A villámnak nincsen „memóriája”, nem tudhatja, hogy hova csapott már be előtte egy másik. Így éppen annyi esélye van annak, hogy másodjára is belecsapjon valamibe, mint annak, hogy elsőre.

Fentebb már esett róla szó, hogy a magasabb objektumokba, például a fákba, tornyokba, felhőkarcolókba sokkal nagyobb eséllyel csap a villám, mint a környezetükbe, mivel ezek és a villám eredete között kisebb a távolság. Ebből következik, hogy a villám kétszer vagy akár többször is belecsaphat ezekbe az objektumokba. A New York-i Empire State Buildingbe körülbelül százszor csap villám egy évben.

A NASA-nak egy 2003-as kutatása szerint a villámok harmada több helyre is lecsapott. Tehát nemcsak az igaz, hogy egy helyre több villám is becsaphat, hanem az is, hogy egy villám is lecsaphat egyszerre több helyre!

Forrás:
Csaphat-e a villám kétszer ugyanoda (nyest.hu)
Mi az a villám, és miért ne álljunk fa alá, ha vihar van? (agroinform.hu)
Mit tegyünk és mit ne, ha villámlik (turistamagazin.hu)
 
Borítókép:
Balatoni villámlás (fotó: csodálatosbalaton.hu)
 
A Tévhitoszlatás elérhetősége a Facebookon:
https://www.facebook.com/tevhitoszlatas

A bejegyzés trackback címe:

https://tevhitoszlatas.blog.hu/api/trackback/id/tr4117799527

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Androsz · http://wikipedia.blog.hu/ 2022.04.08. 18:26:23

"Az autóban vagy a repülőn nem eshet bántódása az embernek, azok az ún. Faraday-kalitka miatt biztonságos helynek számítanak."

A repülő törzsét direkte így tervezik, de az autóknál ebben már nem vagyok biztos. Ha a karosszéria műanyag és nem fém, akkor csak úgy működhet Faraday-kalitkaként, ha az anyagába szándékosan vezető szálakat építettek.

"a fákba, tornyokba, felhőkarcolókba sokkal nagyobb eséllyel csap a villám, mint a környezetükbe, mivel ezek és a villám eredete között kisebb a távolság."

Pontosabban mivel ezek "hegyesek" és kiemelkednek a szinte végtelen töltésutánpótlást adó földből, megadva a töltésvándorlást támogató ún. csúcshatást. Ezek a tereptárgyak a villámhárító említett elve szerint vonzzák a villámot.

Egyébként nem teljesen pontos az, hogy a villámhárító vonzza a villámot, mivel viharfotósok láthatóvá tették, hogy pillanatokkal a lecsapás előtt a tereptárgyakból, a villámhárítókból is kicsi ellenvillámok nyújtóznak az ég felé, és ezek valamelyikének vonzását fogadja el a felhőből kiinduló elővillám, majd amikor ezek összeérve kialakítják a fő töltéscsatornát, a földből megindul az elektronok vaskos áramlása a felhőbe. Lenyűgöző jelenség.

kocsmagomba 2022.04.08. 20:42:22

"...amely szerint a villám (ménkű) nem csap kétszer..."

A pontosság kedvéért: a 'ménkű' szót gyakran a villám megfelelőjeként használjuk, de igazából az a 'menny-kő' vagyis a mennyekből földre hulló kő, meteor lenne magyarul. Végül is mindegy melyik üt agyon, de más a kórbonctani kép. :)))

kocsmagomba 2022.04.08. 20:50:18

@Androsz: bármit is fotóznak le a villám fotósok, a lényeg igazából sötétben történik. A szétválasztott töltés egyesülése, a töltésáramlás, a feszültség kiegyenlítődése önmagában nem fényjelenség.
A fényt az útban lévő gáz, a levegő gerjesztett, ionizált molekulái sugározzák szét. Ha nem anyagban történne a jelenség, nem lenne fényforrás.
Nem magyarázom túl, mindenki érti. Vélhetőleg.
Lásd még fénycső működése.
süti beállítások módosítása