A moszkvai kóbor kutya űrutazása elhomályosította a többi világűrt megjárt állat emlékét.
A világűr kezdetének a Földhöz viszonyított 100 kilométeres magasságot, az ún. Kármán-vonalat szokás tekinteni. Az űreszköz gyorsaságától függően megkülönböztetünk orbitális, illetve szuborbitális repülést. Előbbi esetében megvan a jármű sebessége ahhoz, hogy röppályára álljon, míg utóbbinál nincs, ilyenkor pusztán űrugrásról beszélünk, amely csak néhány percig tart.
Az űrrepülés történetében számos állatot lőttek ki az űrbe, hogy teszteljék az utazás során fellépő élettani folyamatokat. Eddig hét ország űrprogramja élt ezzel a lehetőséggel, ezek pedig: a Szovjetunió (és jogutódja Oroszország), az Egyesült Államok, Franciaország, Argentína, Kína, Japán és Irán. A szovjetek főleg a kutyákat, míg az amerikaiak a majmokat favorizálták.
A legismertebb „állati űrhajós” Lajka (neve ugatóst jelent), egy körülbelül három éves keverék szuka, aki Moszkva utcáin bóklászott, mikor befogták. Azért kóbor kutyákat kerestek a feladatra, mert azok már hozzászoktak a nehéz körülményekhez. A nyugodt természete miatt ideális jelöltet kemény kiképzésnek vetették alá: rendkívül kicsi és hideg helyekre zárták be, ahol annyi tere sem maradt, hogy megfordulhasson. Ez idő alatt kizárólag gél állagú táplálékot ehetett. A gyorsulást centrifugákkal imitálták.
1957. november 3-án eresztették útnak a Szputnyik 2-vel. Ez egy mindössze féltonnás, négy méter magas, kúp alakú űrkapszula volt, melyben egy különálló, légmentesen lezárt kabint különítettek el Lajka számára. Az űrjármű föld körüli pályára állt, ám a küldetés sikerére némi árnyékot vett, hogy a jószág szörnyű kínok között pusztult el 6-7 órával a fellövést követően.
A Szputnyik hőmérséklet-szabályozó rendszere felmondta a szolgálatot, a 45 fok körüli hőséget pedig már nem bírta elviselni a súlytalanság állapotában lévő kutya. Eleve a halálba küldték, hiszen nem készült terv a visszahozására, úgy kalkuláltak, hogy körülbelül tíz nap elteltével mérgezett étellel elaltatják. Lajka egyike volt a Szovjetunió űrprogramjában bevetett legalább 57 kutyának.
A Szputnyik 2 makettje (fotó: Wikipedia)
Kétségtelenül Lajka volt az első Föld körüli pályára álló élőlény, ám távolról sem az első állat az űrben, hiszen a fent már említett űrugrások, akkora már tíz éve nagyüzemben zajlottak.
Az első állatokat 1947. február 20-án az amerikaiak indították az űrbe egy új-mexikói támaszpontról. II. világháborús V2-es rakétával gyümölcslegyeket, ismertebb nevükön muslicákat lőttek ki, akik túlélték a bevetést. 109 km-es magasságig jutottak fel, melyet 3 perc 10 másodperc alatt sikerült elérniük. A kísérlet során a nagy magasságban fellépő sugárterhelés hatásait vizsgálták.
Az első főemlőst szintén az amerikai juttatták az űrbe, 1949-ben, ugyancsak egy V2-sel. Ám a II. Albert nevezetű rézuszmajom hiába jutott 134 kilométeres magasságig, kabinjának ejtőernyője elromlott, így az állat szörnyethalt. De nem jártak jobban az első űrt megjárt egerek sem, nekik az űrkabinjuk hullott szét darabjaira a visszaúton.
Egy V2-es rakéta makettje (fotó: Wikipedia)
1951-ben a kutyák debütáltak, őket a Szovjetunió indította útnak. Mivel életben maradtak, így Cigány és Dezik lettek az első gerinces élőlények, akik túléltek egy űrutazást.
Már a Lajkát követő világban, 1959-ben végre majmoknak is sikerült átvészelniük egy űrugrás viszontagságait. Able, a rézuszmajom és Miss Baker, a mókusmajom abszolválták sikerrel a küldetésüket. Igaz, Able nem sokkal később egy rutinműtétet követően meghalt, mikor elektródákat operáltak ki belőle, ám Miss Baker szép kort élt meg, 1984-ben pusztult el.
Komoly áttörést jelentett az űrutazások történetében, hogy a Szputyik 5 egy kisebbfajta állatkerttel a fedélzetén, 1960. augusztus 19-én földkörüli pályára állt. A negyven egeret, két patkányt, egy nyulat, számtalan legyet és növényt magában foglaló egynapos expedíció sztárjai azonban két szuka, Bjelka és Sztrelka voltak.
Rajtuk próbálták ki először a katapultálás általi landolást, a két eb szemmel láthatóan jó állapotban ért földet Kazahsztánban. A küldetés sikere megadta a végső lökést, hogy a szovjetek embert küldjenek az űrbe, amely Jurij Gagarin révén 1961. április 12-én következett be.
Bjelka és Sztrelka (fotó: bbc.com)
1961. január 31-én egy Ham nevű, Kamerunból származó csimpánz hajtott végre űrugrást. Ezzel a történelem első emberszabású élőlénye lett, amely eljutott a világűrbe, és onnan vissza is tért épségben.
Ham élete nem sokon múlott, hiszen az óceánba landolását követően a víz befolyt a kabinjába, de az utolsó pillanatokban sikerült kimenteni. A csimpánz útja értékes információkkal szolgált a NASA mérnökeinek és tudósainak, így nagyban hozzájárult az első amerikai űrhajós, Alan Shepard 1961. május 5-én végrehajtott sikeres űrugrásához.
Ham (fotó: savethechimps.org)
1963-ban a franciák macskát vetettek be, Félicette máig az egyetlen a fajából, amely túlélt egy űrutazást. 13 percet töltött az űrben, ebből ötöt súlytalanság állapotában. Néhány héttel a sikeres repülését követően elaltatták, hogy felboncolhassák és tanulmányozhassák az űrutazás hatásait az állat agyán.
A Félicette-ről készült fotók, melyeken beszíjazva, elektródákkal a koponyájában látható, komoly felháborodást váltottak ki az állatvédők körében. Emiatt a későbbiekben nem használtak macskákat űrrepüléshez.
Félicette (collectspace.com)
1968-ban újabb mérföldkő a témában, ekkor jut el a Zond 5 szovjet űrhajó a Hold közelébe, fedélzetén két Horsfield-teknőssel (magyarul kirgiz vagy sztyeppi teknősnek nevezik). Egyrészt ők voltak az első űrbéli hüllők, másrészt ők voltak az első földi teremtmények, akik megkerülték a Holdat. Némi súlyvesztést ugyan elszenvedtek, de ezt leszámítva egészségesen landoltak.
1973-ban a Skylab 3 vitte fel az első űrhalakat és Arabellát, az első űrpókot. Előbbiek a súlytalanság miatt csak körbe-körbe tudtak úszni, mivel nem tudták merre van a „fel és le”. Utóbbi esetében arra voltak kíváncsiak, hogy ilyen állapotban tud-e hálót szőni? Tudott, de a földi hálókhoz képest szabálytalanabb szöveteket készített.
2007-ben a FOTON-M3 tizenkét napos missziója során, lezárt tartályokban csótányokat küldtek az űrbe orosz tudósok. Közülük az egyik, Nagyezsda visszatérve a Földre harminchárom utódot hozott a világra. Így ők lettek az első földi élőlények, akik az űrben fogantak.
Forrás: Állatok az űrben (Ritkán látható történelem)Lajka kutya igaz története: az űrhajós, akit a szovjetek a biztos halálba küldtek (azenkutyam.hu)Az első kutyák, akik 60 éve élve visszatértek az űrutazásból: Bjelka és Sztrelka (azenkutyam.hu)Majdnem a tengerbe fulladt, de végül túlélte az űrugrást az első űrcsimpánz (Múlt-kor)Milyen állat járt először az űrben? (John Lloyd-John Mitchinson: Tévhitek a nagyvilágból) Borítókép: Lajka (fotó: index.hu) A Tévhitoszlatás elérhetősége a Facebookon:https://www.facebook.com/tevhitoszlatas