Magellán hajózta körbe a Földet elsőként
2021. december 06. írta: Eperjesi Marcell

Magellán hajózta körbe a Földet elsőként

027_magellan2_mult-kor_hu.jpg

A hajós, aki megtalálta a dél-amerikai átjárót, és aki első európaiként átszelte a Csendes-óceánt, ám akit mégsem ezek miatt ismernek.

A XV. századra az arabok gyakorlatilag monopolizálták a Távol-Kelet (elsősorban India) és Európa közötti közvetítő kereskedelmet. Alapvetően teát, fűszereket és drágaköveket szállítottak az öreg kontinensre, ám ezek a hagyományos útvonalak az Oszmán Birodalom terjeszkedésével még a korábbiaknál is bizonytalanabbakká és drágábbá váltak.

Tehát kifizetődőnek látszott a nagy haszonkulccsal dolgozó közvetítő kereskedőket kihagyva, közvetlenül felvenni a kapcsolatot a térséggel. Ehhez azonban óceánjáró hajóutak megtételére lett volna szükség, ám a korabeli hajótípusok erre alkalmatlanok voltak.

A megfelelő technikai újításra a portugálok leltek rá a karavella formájában, amely már képes volt a hosszú kereskedelmi szállításra. A luzitánok kezdetben Afrika nyugati partvidékét fedezték fel és hajtották uralmuk alá (Ceuta, Madeira, Azori-szigetek, Zöld-foki-szigetek), így Lisszabonba özönlöttek a nemesfém-, fűszer- és rabszolgaszállítmányok.

A korai sikerek kulcsfigurája Tengerész Henrik herceg volt, aki egyrészt anyagilag támogatta az expedíciókat, másrészt biztosította az ehhez szükséges szakértelmet, például hajózási iskolát alapított.

027_tengeresz_henrik_mult-kor.jpgTengerész Henrik (forrás: Múlt-kor)

A portugálok 1482-ben a Kongó folyó torkolatát érték el, majd 1488-ban Bartolomeu Dias révén Afrika egyik legdélibb pontjáig, a Jóreménység-fokáig jutottak. Végül 1498-ban Vasco da Gamanak sikerült elérnie a hőn áhított Indiába. Közben Kolumbusz Kristóf 1492-es amerikai útja révén a spanyolok is megérkeztek a nagy földrajzi felfedezések korába.

A két nagyhatalom kezdetben békés úton rendezte a területi igényeiket, melyhez az 1494-ben megkötött, a pápa által is szentesített tordesillasi szerződés jelentett garanciát, melyben Spanyolország és Portugália felosztotta egymás között a világtengereket.

Ebben az izgalmas történelmi időben, 1480-ban a portugáliai Sabrosa településen született Fernão de Magalhães, akit Magellánként ismerünk. Egy nem különösebben tehetős nemesi család sarja volt, ifjúkorában a királyné apródjaként szolgált Lisszabonban. Már korán érdeklődött a tudományok, elsősorban a csillagászat és a navigáció iránt, sok időt töltött olvasással.

Fiatalon számos hajóúton megfordult, többek között járt Indiában, Indonéziában, Malajziában és Afrikában, melyekért 1510-ben tiszti rangot kapott. 1511-ben a Fűszer-szigetekre (a mai Malaku-szigetekre) utazott, ahol szumátrai kalózoktól megvásárolta Henrique nevezetű 14 éves maláj szolgáját és tolmácsát, aki később minden útjára elkísérte.

027_henrique_positivelyfilipino_com.jpegEgy Henrique-illusztráció (forrás: positivelyfilipino.com)

1513-ban egy marokkói ütközetben lándzsa roncsolta szét Magellán térdét, emiatt élete hátralevő részére sánta maradt. Ugyanitt megbízták, hogy a megszerzett zsákmány felvigyázója legyen, ám úgy ítélték meg, hogy sikkasztott, ezért kegyvesztett lett a portugál udvarnál.

Sértődöttségében Spanyolországba távozott, Sevillában telepedett le, ahol megnősült, nevét Fernando de Magallanes-re változtatta. I. Károly spanyol királyt kereste fel tervével, miszerint a Fűszer-szigetekre akar eljutni, de nem Afrika megkerülésével, hanem nyugat felé hajózva.

Magellán azt állította, hogy ismeri a dél-amerikai átjáró pontos helyét, és csak egy flottát kér cserébe az úthoz. A spanyolok főleg azért támogatták elképzelését, mert jobb pozíciókat akartak szerezni Ázsiában.

Öt hajóból (Trinidad, San Antonio, Concepción, Viktória, Santiago) álló flottájával, és körülbelül 270 főnyi (főleg spanyolokból, kisebb részt portugálokból összeállított) legénységével 1519. augusztus 10-én indult el Sevillából, majd némi várakozás után szeptember 20-án hajózott ki a tengerre Sanlúcar da Barramedából.

027_magellan_flottaja_quora_com.jpgMagellán flottája (forrás: quora.com)

A matrózokkal nem volt zökkenőmentes Magellán viszonya, mert rideg és barátságtalan parancsnok volt, embereit rendkívüli szigorral irányította. 1520. januárjában érték el a La Plata folyó torkolatát, amelyről Magellán úgy hitte, hogy ott leli meg az átjárót. Mivel annak nyoma sem volt, ezért az expedíció a tervezettnél sokkal lassabban haladt, így az élelmiszer-fejadagokat le kellett csökkentenie. Emiatt lázadás tört ki ellene, de ezt sikerült kezelnie.

A Santiago egy felderítés során elsüllyedt, míg a San Antonio legénysége nemes egyszerűséggel megszökött, és visszafordultak spanyolhonba. Így már csak három hajóval sikerült elérniük a várva-várt, Csendes-óceánra vezető átjárót 1520 novemberében, melyet később Magellán-szorosnak neveztek el. Az élelem végzetes megcsappanása miatt azonban egyesek éhen haltak, és a skorbut is felütötte a fejét.  

A végsőkig meggyötört társaság 1521. március 6-án pillantott meg először szárazföldet, ahol végre feltölthették készleteiket. Azonban nem a Fűszer-szigetekhez érkeztek meg, hanem attól északi irányban, az addig még ismeretlen Fülöp-szigeteken kötöttek ki. Ezzel ők lettek az első európai hajósok, akik átszelték a Csendes-óceánt.

Magellán, ahol tudott a helyi szigetek vezetőivel szövetséget kötött, ám amikor Lapu-Lapu, Maktan vezetője nem volt hajlandó behódolni a spanyol koronának, erőszakkal akarta rávenni erre. Az 1521. április 27-én kibontakozott konfliktusban Magellán több helyen is megsebesült, majd lemészárolták a bennszülöttek. Testét megtartották trófeának, és nem szolgáltatták vissza a spanyoloknak.

A vezető halála után az expedíció élére Juan Sebastian Elcano, egy baszk származású kasztíliai tengerész került, aki korábban részt vett a Magellán elleni lázadásban. Henriquet, Magellán szolgáját nem szabadította fel, holott a kapitány végrendeletében ezt óhajtotta. A maláj segítő erre megszökött, azzal a szándékkal, hogy visszamegy a szülőhelyére, ám nem tudni, hogy ez sikerült-e neki.

027_elcano2_twitter_com.jpgJuan Sebastian Elcano (forrás: twitter.com)

Az életben maradt legénység, elegendő ember hiányában felgyújtotta a Concepciónt, így már csak a Trinidad és a Viktória folytatta az útját. Mivel fogalmuk sem volt, hogy hol járnak, átmenetileg kalózkodással élték túl a kalandot. Szerencséjükre sikerült foglyul ejteniük olyan embereket, akik ismerték az utat a Fűszer-szigetekre. 1521. november 8-án kötöttek ki ott, a helyiek fűszerrel, arannyal, élelemmel látták el az utazókat.

Itt kiderült, hogy a Trinidad javításokra szorul, így nem folytathatta az utat, tehát egyedül a Viktória maradt meg a kezdetben öt hajóból álló flottából. A Fűszer-szigetekről a már jól ismert útvonalon, leginkább portugál felségterületnek számító helyszíneken hajózott visszafelé az expedíció.

Ám a problémák sokasodtak, só hiányában megromlott a hús, a skorbut pedig ismét szedte az áldozatait. A Zöld-foki-szigeteken Amerikából odasodródott spanyoloknak adták ki magukat, ám a cselre fény derült. Fejvesztve, bajtársaikat hátrahagyva, mindössze 18-an tudtak csak elmenekülni.

Ez a másféltucatnyi hajós 1522. szeptember 6-án, három évvel az expedíció elindulása után ért célba Sanlúcarban. A Föld első körbehajózása nagyjából 81 ezer kilométert ölelt fel, és körülbelül kétszáz tengerész halálával végződött. A Zöld-foki szigeteken hagyott egyénekből tizenhárman néhány hét múlva visszatérhettek Spanyolországba.

Elcano egy gömböt ábrázoló ajándékot kapott a királytól, azzal a felirattal, hogy „Te voltál az első, aki körbeért engem.” Elcano négy évvel később egy hasonló felfedezőút során hunyt el alultápláltságban.

027_magellan_utja_piterest_com_2.jpgAz expedíció útvonala (forrás: pinterest.com)

A korabeli tájékozódási és utazási viszonyok mellett Magellán teljesítménye elismerésre méltó, viszont az általa bejárt útvonal nem volt jövedelmező, a Magellán-szoros pedig később áthajózhatatlan hajótemetőként híresült el. Családja semmilyen jutalmat nem kapott úttörő tette után.

Hiába halt meg az út felénél, Magellánt általában úgy említik, mint az első embert, aki körbehajózta a Földet. Ezzel szemben Elcanót, aki valójában birtokolja ezt a címet, teljesen elfeledte az emlékezet. Egyesek Magellán szolgáját, Henrique-t tartják az első földkerülőnek, de nincs rá bizonyíték, hogy szökése után hazaért volna, amivel befejezte volna a kört.

A Fűszer-szigetek portugál kézen maradt, míg a Fülöp-szigetekre a spanyol korona tette rá a kezét. Azonban a meginduló brit, holland és francia gyarmatosítással a 16. század végétől véget ért a spanyol-portugál kétpólusú világrend.

Forrás:
Magellán Föld körüli útja? (újkor.hu)
Ki hajózta elsőként körbe a Földet? (John Lloyd-John Mitchinson: Tévhitek a nagyvilágból)
 
Borítókép:
Magellán (forrás: mult-kor.hu)
 
A Tévhitoszlatás elérhetősége a Facebookon:
https://www.facebook.com/tevhitoszlatas

A bejegyzés trackback címe:

https://tevhitoszlatas.blog.hu/api/trackback/id/tr7616775114

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Makacs Folt 2022.01.15. 21:22:32

Akkor én eloszlatnék még egy tévhitet, méghozzá azt, hogy a Jóreménység-foka lenne Afrika legdélibb pontja. Az ugyanis az Agulhas-fok. A Jóreményég-foka azért lett ismertebb, mert egy kiugró földnyelven található, ami egy tengeröblöt alkot a szárazfölddel, kiváló természetes kikötő, ami alig van Afrika körül, nem véletlenül épült itt meg Fokváros, itt álltak meg a hajók feltöltekezni India felé. Az Agulhas-fok pedig a dél-afrikai partok nagyjából közepén helyezkedik el, a "semmiben", ahol a partvidék kikötésre ugyanolyan alkalmatlan, mint Afrika körül általában. De akkor is az a legdélebbi pont.
süti beállítások módosítása