A hatodik érzék a parapszichológiában alkalmazott kifejezés. A tudatot szokták vele jelölni, azt sugallva, hogy az embernek alapvetően öt érzéke van.

A környezetből érkező információk (ingerek) fogadása az érzékszervek feladata. Az ingereket az érzékszervekben levő receptorok (érzéksejtek) elektromos impulzusokká alakítják. Majd az érzékszervek az impulzusokat továbbítják az agynak, az idegszálakon keresztül.

Az iskolai biológia órákon mindenki megtanulja, hogy az ember öt érzékkel rendelkezik: a látással (a hozzá tartozó érzékszerv a szem), a hallással (fül), a szaglással (orr), az ízleléssel (nyelv) és a tapintással (bőr).

Az öt érzékszerv elképzelése az ókori görögökig, Arisztotelészig nyúlik vissza. A tudós ugyan ragyogó elme volt, de gyakran tévedett, azt tanította például, hogy a szívünkkel gondolkodunk, a méhek bikatetemekből keletkeznek, a legyeknek pedig csak négy lábuk van.

Arisztotelész (forrás: abtk.com)

A neurológusok véleménye megoszlik arról, hogy hány érzékszervünk van: az biztos, hogy legalább kilenc, viszont egyesek szerint ez a szám akár huszonegy is lehet.

Érzékek az öt közismerten kívül:

• Termocepció (hőérzékelés): A hő (vagy a hő hiányának) érzékelése a bőrön. Ennek köszönhetően tudják az emberek, hogy hidegben nem ajánlatos lenge öltözetben kimenni az utcára.
• Ekvilobriocepció (egyensúlyérzékelés): Lehetővé teszi, hogy az emberi test a kívánt helyzetben vagy mozgásban tudjon maradni változó testhelyzetek és mozgások közben. Az egyensúlyérzékelésért a fül belső, folyadékkal telt üregei felelősek.
• Nocicepció (fájdalomérzékelés): Segítségével a bőrön, az ízületekben és a test egyéb szerveiben keletkező fájdalmat lehet érzékelni. Nem tartozik közéjük az agy, amelyben nincsenek fájdalomérzékelő receptorok, így függetlenül attól, hogy ki mit érez, a fejfájás forrása sohasem az agy.
• Propriocepció (egész testünk észlelése): Ezzel határozható meg a test pozíciójaa térben. Ehhez az egyénnek nem kell látnia vagy éreznie a testrészeit, így például akkor is tud gépelni, ha nem nézi a billentyűzetet.

Bár nincs róla tudományos konszenzus, de bizonyos források megemlítik, hogy a fentieken kívül az ember rendelkezik még időérzékkel, éhség- és szomjúságérzékkel, teltségérzékkel, nyomásérzékkel, vizelési és székletelési érzékkel.

Léteznek olyan érzékszervek, melyeket az ember nem, de az állatok magukénak tudhatnak. Ilyen például az elektrocepció, ezzel a cápák észlelik az elektromos mezőket. A magnetocepció a madarak és a rovarok tájékozódását segíti, hiszen letapogatják vele a mágneses mezőket.

A halak a nyomásváltozás érzékelésére az ekholokációt használják, míg a baglyok és a szarvasok az infravörös látást alkalmazzák az éjszakai vadászataik alkalmával.