Földrajzórán Csendes-, Atlanti- és Indiai-óceánról tanulnak a nebulók, és a hazai térképek zömén is csak ez a három óceán található.
Az óceánoknak a kontinensek között elterülő nagy kiterjedésű és mélységű, önálló áramlási rendszerrel rendelkező világtengereket nevezzük. A Föld felszínének 71%-át víz alkotja, ennek 97%-át teszik ki az óceánok. Átlagos mélységük, több mint háromezer méter. Tudományosan az oceanográfia foglalkozik velük, amely a hidrológia (víztan) egyik ága.
Az óceán szó a görög Ókeanoszból származik, amely világtengert jelent. A magyar nyelvbe a latin Oceanus átvételével került még az 1600-as évek elején, de használata csak a 18. század vége felé terjedt el. Az irodalomban a mérhetetlenül nagy szinonimájaként használták, így tett például Csokonai Vitéz Mihály vagy Ady Endre is.
Arab kereskedők már a középkorban is viszonylag jól ismerték az Indiai-óceán északi vidékét, ahol kereskedelmi útvonalakat hoztak létre. Ám a modern európai oceanográfiai ismeretek a 15-16. századi portugál és spanyol nagy földrajzi felfedezésekkel kezdődtek. Később tudományos felfedező expedíciók is indultak, melyek közül a legismertebb James Cooknak az Endeavour (1768-71), illetve Charles Darwinnak a Beagle (1831-36) fedélzetén tett útja.
A Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet (IHO) és a patinás National Geographic Society (NGS) öt óceánt tart nyilván. Közülük a leghatalmasabb, és egyben a legnagyobb átlagos mélységű a Magellán által elnevezett Csendes-óceán. Amerika és Ázsia közötti víztömeget foglalja magában, és kis híján egyedül kiteszi az összes óceáni vízfelület felét. Itt található a Föld legmélyebb pontja, a Marianna-árok is (11 034 m).
Nagyságban őt követi az Európát Amerikától elválasztó Atlanti-óceán, míg a dobogó harmadik foka az Ázsia és Afrika, valamint Ázsia és Ausztrália közé éket verő Indiai-óceáné.
Kevéssé ismert, hogy a nálunk Jeges-tengerként ismert víztömeg valójában egy óceán. A nemzetközi szakirodalomban Arctic Ocean, azaz Északi-sarki-óceán a neve, amely elárulja a földrajzi fekvését. A meglehetősen szegényes élővilágú, nagyjából kör alakú vízfelület legnagyobb részét egész évben jég borítja. Igaz, az északi-sarki jégsapka az éghajlatváltozás következtében fokozatosan csökken.
Az ötödik, még nem említett világtenger a Déli-óceán. Az IHO 2000-ben, míg az NGS csak 2021-ben nyilvánította óceánná, így ma még kevés térképen tüntetik fel. Korábban a három nagy óceán hideg nyúlványának tekintették. Az Antarktiszt öleli körül, és a déli szélesség 60. fokáig tart. Klímáját jelentősen befolyásolja a Nyugati-Szél-áramlás, amely távol tartja a többi óceán meleg vizeit az Antarktisztól. Ezáltal lehetővé válik, hogy a kontinens megőrizze hatalmas jégtakaróját.
Az óceánok elhelyezkedése (forrás: Wikipedia)
Az óceánoknak június 8-a a világnapjuk, melyet az ENSZ 1992-es Rio de Janeiro-i, környezetvédelmi csúcstalálkozóján jelöltek ki, hogy felhívják a figyelmet az óceánok védelmére.
Az óceánok méretei:
Vízfelület (millió km2) | Vízmennyiség (millió km3) | Átlagos mélység (m) | Óceánpart hossza (km) | |
Csendes-óceán | 168.8 (46.6%) | 669.9 (50.1%) | 3,970 | 135,663 (35.9%) |
Atlanti-óceán | 85.1 (23.5%) | 310.4 (23.3%) | 3,646 | 111,866 (29.6%) |
Indiai-óceán | 70.6 (19.5%) | 264.0 (19.8%) | 3,741 | 66,526 (17.6%) |
Déli-óceán | 22.0 (6.1%) | 71.8 (5.4%) | 3,270 | 17,968 (4.8%) |
Jeges-tenger | 15.5 (4.3%) | 18.8 (1.4%) | 1,205 | 45,389 (12.0%) |
Összesen | 362.0 (100%) | 1,334.9 (100%) | 3,688 | 377,412 (100%) |
Forrás:Új óceánja lett a Földnek, a térképekre is rákerül (24.hu)Hivatalosan is van egy ötödik óceán a Földön (index.hu)There’s a new ocean now – can you name all 5? (National Geographic)Volumes of the World’s Oceans (NOAA) Borítókép:Illusztráció az Atlanti-óceánról (fotó: parameter.sk) A Tévhitoszlatás elérhetősége a Facebookon:https://www.facebook.com/tevhitoszlatas