A legtöbb ember számára evidenciának tűnik, hogy a település neve és a fővárostól vélt 60 kilométeres távolsága között összefüggés van.

A Zagyva partján fekvő, húszezer lakosú Hatvan Heves megye harmadik legnagyobb városa, Eger és Gyöngyös után. Fontos vasúti csomópont, többek között végállomása az egyik budapesti elővárosi vonalnak, de a közúti közlekedésben is meghatározó szerepet játszik, ugyanis keresztülhalad rajta az M3-as autópálya és a 3-as főút is.

Már a bronzkorban lakott volt, amelyet fontos régészeti leletek is bizonyítanak. A XII. században premontrei szerzetesek telepedtek itt le, akik korszerű fölművelési formákat honosítottak meg, mellyel fejlődésnek indult a környék. A település első írásos említése 1235-ből származik, 1406-ban pedig már elnyerte a mezővárosi rangot.

A Török Hódoltság után Hatvan a Grassalkovichok uradalma lett, akik német gazdák letelepítésével igyekeztek helyreállítani a török-korban leromlott földeket. Ám a település virágkora a Monarchia idején jött el, elsősorban a Hatvany-Deutsch-családnak köszönhetően, akik cukor- és konzervgyárat, illetve növénynemesítőt építettek.

Hatvan a II. világháborút követően, 1945-ben megkapta a városi címet. A szocializmus alatt főleg az élelmiszeripart preferálták, ám ennek a területnek a rendszerváltozás után leáldozott. Jelenleg az Ipari Parkban létesült nagy elektronikai cégek fémjelzik a város iparát.        

Hatvan madártávlatból (fotó: hatvan.hu)

A település nevének eredetéről nincsen tudományos konszenzus, de leginkább két magyarázat terjedt el:

• Egy latin nyelvű, 1075-ös keltezésű irat említ egy bizonyos Houtandi nevezetű magas rangú törzsfőt vagy nemzetségfőt. Elképzelhető, hogy ez a név a hatvan számnévből alakult ki, és ez hagyományozódhatott át a település nevére.
• A 10-11. században Magyarországon letelepített török nyelvű besenyők chatwan/chatman szavából származik, amelynek jelentése töredéknép, résznép. Ez arra utal, hogy besenyők kisebb csoportokban telepedtek le az országban, akik identitásukat és együvé tartozásukat új hazájukban a helységnév által is fenntartották.

Akármelyik magyarázatot is fogadjuk el, Hatvant már a XIII. században megemlítik írások, viszont Budapest ekkor még nem is létezett. De a ma ismert Budát is csak a tatárjárás után, 1243-ban alapította IV. Béla.

Igaz, a vele szemben lévő Pest kezdeményei addigra már kialakultak, de mivel Pest és Hatvan nagyjából egy időben jöhetett létre, így nem nevezhették el az utóbbit a kettejük közötti távolságról.

Ami miatt azonban végképp tarthatatlan a címben állított legenda, az az, hogy Magyarországon 1876-ban vezették be a méterrendszert, tehát mindössze szűk másfél évszázada használjuk a kilométert a távolság kifejezésére. Előtte az ún. magyar mérföld volt forgalomban, ami 8353 métert jelentett.

Ráadásul Hatvan közúton nem 60 kilométerre fekszik Budapesttől. Az M3-as autópálya nem releváns ebből a szempontból, hiszen csak 1980-ban adták át. A 3-as főút már sokkal inkább az, hiszen nagyjából a történeti Pest-Hatvan országút vonalát követi. A Clark Ádám téri 0 kilométerkőtől 54.3 km Hatvan külterülete, míg 54.7 km a belterület határa. A Zagyva pedig 57.6 km-re fekszik.

Bár kétségtelen, hogy a 60-as kilométerkövet is megtalálhatjuk Hatvanban, de azt a település másik végén, Hort felé haladva. Valószínűleg ez is hozzájárul a tévhit kiirthatatlan fennmaradásához.