Aligha van olyan ember, akinek a ferde toronyról ne a pisai turistalátványosság ugrana be, pedig a természet szeszélyének köszönhetően nem egyedi építészeti alkotásról van szó.

A román stílusban épült pisai ferde torony alapkövét 1173-ban rakták le. Ekkoriban Pisa a toszkán régió fejlett városállama volt, így megengedhette magának, hogy a keresztelőkápolnája mellé még egy külön harangozótornyot is építhessen. A váltakozó gazdasági széljárás és az állandó háborúk miatt azonban a torony építése három szakaszban, kétszáz évig tartott.

Az épület felhúzásához kő mellett javarészt toszkán márványt használtak, ám a tervezők nem számoltak a gyenge altalaj veszélyeivel, így a torony már korán dőlni kezdett. Később két részletben összesen hét emeletet építettek rá, és bár ezzel ellensúlyozni akarták a dőlést, de ebből a szempontból nem jártak sikerrel.

Az 56 méter magas építmény nemcsak formája miatt híresült el, hanem harangjátékával is, ugyanis hét, a zenei skála különböző hangjain megszólaló harangot kapott. A torony azért is különleges, mert sértetlenül túlélt négy földrengést, ugyanis a talaj lazasága miatt az építmény nem rezonál a rengés során keletkező talajmozgására. A toronyhoz kötődő legenda, hogy a fizikus Torricelli állítólag itt végezte el a szabadesést vizsgáló kísérletét.

A pisai ferde torony a XX. század elején (fotó: pixels.com)

Az 1930-as évekre a dőlés már túlhaladta az 5 fokot, ezért Mussolini rendeletére betonozással próbálták megállítani a nem kívánt folyamatot, de nem értek el eredményt. Az 1960-as években Olaszország nemzetközi segítséget kért a torony megmentésére. Hosszú tervezés és előkészületek után 1990-ben lezárták a látogatók elől, ekkora már körülbelül 5.5 fok volt a ferdülés.

Tizenegy év felújítást követően, több száz méter mélyre leeresztett kábelek segítségével stabilizálták a helyzetét. 2001-es megnyitása óta a pisai ferde torony hajlása már csak 3.97 fokos, a tudósok pedig úgy becsülik, ez az állapot még évszázadokig fenntartható lesz.

Mivel a pisai ferde torony dőlését sikerült 4 fok alá levinni, így bár sokan ezt hiszik róla, már nem a legferdébb torony a világon. Az első helyen az északnyugat-németországi, a holland határhoz közeli, mindössze ezer lakosú Suurhusen templomtornya áll.

Még a XIII. században gótikus stílusban, vöröstéglából kezdték el építeni a kistelepülés templomát, amelyet a XV. században egészítettek ki egy toronnyal, amely végül 27 méter magasságú lett. Az építkezést 1450-ben fejezték be.

A régi erődtemplomokra emlékeztető épületet mocsaras területre húzták fel, ahonnan tucatnyi tölgyfát vágtak ki, így az a földben maradt törzsdarabokra és gyökérzetre épült. Azonban a XIX. században a mocsaras területet lecsapolták, így a korábban a talajvíz által táplált facsonkok rohadni kezdtek, és egy idő után semmivé foszlottak. A templomtorony ettől dőlni kezdett, a ferdülést 1885-ben észlelték először.

A suurhuseni templom (fotó: americanscientist.org)

Az 1975-ben beomlás veszélye miatt bezárták, az orgonáját eladták, és sorsára hagyták. 1982-ben közadakozásból elkezdték felújítani, feltárták az alapzatát, amelyet feltöltöttek betonnal és acéllal. 1985. október 14-én szentelték fel újra. Azóta újabb biztonsági intézkedéseket foganatosítottak, a süllyedését a kilencvenes évek közepére sikerült megállítani. Manapság minden ünnepen tartanak itt istentiszteletet, de keresztelnek, esketnek és temetnek is benne.

Az evangélikusok által használt templom tornya 5.19 fokkal tér el a derékszögtől, amellyel 1.22 fokot ver olasz „sorstársára”, ezzel pedig a világ legferdébb, eredetileg egyenesnek épített tornya. Ugyanakkor a látogatottsága a pisaiéval össze sem vethető, évente mindössze 6-8 ezer külföldi turista keresi fel.

Bár nem ebben a kategóriában indul, de érdekességképpen meg kell említeni az Abu-Dzabiban található Capital Gate felhőkarcolót, amely 18 fokos dőlésével a világ legferdébb tornya, ám formáját nem a környezeti elemek, hanem a meglóduló mérnöki fantázia szabta ilyenné.

A Capital Gate (fotó: arcounico.com)

A 2011-ben átadott, 160 méter magas, 35 emeletes monstrum külalakja úttörőnek számít az építészetben, hiszen nemcsak keskeny, hanem „tölcsér” alakú is. Az épületben tizenöt emeletnyi iroda, négy étterem és bár, valamint egy kétszáz szobás szálloda található.