A népszerű turistaparadicsom etimológiájakor kézenfekvően kerül elő egy kalitkában tartott, sárga dalosmadár.

A Kanári-szigetek hét nagyobb és hat kisebb szigetből álló, vulkanikus eredetű szigetcsoport az Atlanti-óceánban. Közigazgatásilag Spanyolországhoz, földrajzilag viszont Afrikához tartozik, legkeletibb földdarabja 100 km-re fekszik a marokkói partoktól. Nagyjából 2,2 millió lakos él, 7493 km2-nyi összterületen.

A szigetek tájai nagyon változatosak: sziklás hegyek, rejtett völgyek, homokos sivatagok, sűrű erdők, fennsíkok és vulkánkráterek egyaránt megtalálhatóak. Az óceán vize a Kanári-áramlás miatt mindig kellemes, 20-24ºC-os. Két legismertebb szigete: Gran Canaria és Tenerife. Utóbbin található Spanyolország legmagasabb pontja: a 3715 méteres Teide.

Teide (fotó: spain-holiday.com)

A spanyolok először 1402-ben léptek a szigetekre, és 1496-ra sikerült teljesen meghódítaniuk. A szigetcsoportnak két székhelye van: Santa Cruz de Tenerife és Las Palmas, így a törvényhozás helyszínét négyévenként, tehát a választások után váltogatják. A lakosság közel 20%-a külföldi, némileg talán meglepő, hogy közülük a venezuelai kolónia a legnépesebb.

Legfőbb bevételi forrásuk természetesen az idegenforgalom. A COVID előtti „békeévekben” évi 15-16 millió turista fordult meg errefelé. Említést érdemel még a kereskedelem és a mezőgazdaság. Nagy mennyiségben termesztenek exportra banánt, paradicsomot, lencsét és dohányt, a tenerifei borok pedig messzeföldön híresek.

A szigeteket, melyet a rómaiak már ismertek, valószínűleg a polihisztor Plinius nevezte el. A főszigetnek a latin Canariae Insulae (Kutyák szigete) nevet adta, később az egész szigetcsoportot ezzel a névvel illették. Ennek pedig az az oka, hogy az őslakos guancsok rengeteg nagytestű kutyát tartottak. A szigetek mai zászlajában és címerében is hangsúlyos szerepet kapnak az ebek.

Tehát nem az itt őshonos kanáriról nevezték el a szigeteket, hanem fordítva!

A Kanári-szigetek címere (forrás: Wikipedia)

A kanári a pintyek egyik fajtája. 10-12 cm hosszú, a vadon élő változata sárgás-zöld színű, a hátán barna csíkokkal. A fogságban tartott, jól ismert teljesen sárga változat már tenyésztés eredménye. A leghíresebb popkulturális példány: Csőrike, a rajzfilmszereplő.

A vadkanári társas madár, rajokban repülnek és kotorásznak a földben betevő után. Táplálékukat főként magvak teszik ki, de levél- és virágrügyeket is esznek, és nem vetik meg a kisebb rovarokat sem. Életmódjuk helyhez kötött, fán vagy magasabb bokron laknak. Gyakran egymáshoz közel építik fészkeiket, melyek főként ágacskákból és levelekből állnak. Ezt szőrrel vagy tollal bélelik ki.

A vadon élő, eredeti színű kanárimadár (fotó: Wikipedia)

A bányaiparban őket használták a tárnákban felgyülemlő gázok jelzésére. A mérgező gázok (pl. szénmonoxid és a metán) elpusztították a kis madarakat, mielőtt kárt tehettek volna a bányászokban. A kanárik sokat énekelnek, ezért hamar észrevették, ha elhallgattak és összeestek.