Kovács Attila egyetlen fehérként futott döntőt 100 méteren az 1987-es atlétikai VB-n
2021. szeptember 30. írta: Eperjesi Marcell

Kovács Attila egyetlen fehérként futott döntőt 100 méteren az 1987-es atlétikai VB-n

012_kovacs_attila.jpg

Akik a nyolcvanas években már követték a sportvilág eseményeit, azokban élénken él a színesbőrű futókkal egyetlen fehérként megküzdő magyar sprinter képe.

A szekszárdi születésű Kovács Attila meglehetősen későn, mindössze 18 évesen kezdett el egyesületben atletizálni, miután felfedezték egy középiskolai versenyen, melyet különösebb rákészülés nélkül nyert meg.

Innentől a helyi klub edzéseit látogatta, eredményesen, hiszen három évvel később, 1981-ben már magyar bajnok 100 méteren. Ezután kissé megtorpan a karrierív, csak a 4x100-as váltó tartalékjának viszik ki az 1983-as, első ízben megrendezett atlétikai világbajnokságra.

A fejlődés érdekében muszáj váltania, a fővárosba költözik. A belügy által patronált Újpesti Dózsa szárnyai alatt készül tovább, Oros Ferenc műhelyében. És bár egy rideg, rendőrségi szálláson kell meghúznia magát, az 1984-es év meghozza a nemzetközi áttörést.

A magyar sportolóknak ugyan sajnálatosan távol kell maradniuk a Los Angeles-i olimpiától, ám a bojkottot hirdető országok számára megrendezett ún. Barátság-versenyen ezüstérmet szerez, 10.18-ra viszi le a legrövidebb táv országos rekordját. A magyar állam ezt a teljesítményt a „normál olimpiával” egyenértékűként kezeli, így ő is jogosult az érmeseknek járó életjáradékra.

012_kovacs_attila_olympedia_org.jpgKovács Attila 1988-ban (fotó: olympedia.org)

1986-ban jön egy EB 7. hely, ám pályafutása ékköve egyértelműen az 1987-es év. A miskolci DVTK-stadionban rendezett országos bajnokságon két korszakos csúcsot süvít. A Népsport nem viszi túlzásba a dicséretét, mindössze egyetlen rövid bekezdést szán e tetteknek:

Kovács Attila előbb a 100 m-es döntőben 10.09 mp-et száguldott, ideje nagyszerű országos csúcs, a zárónapon pedig 200-on ért el szenzációs eredményt. A 20.11 mp-nél az európaiak közül eddig jobbat csak Mennea és Borzov futott.

Bő egy hét múlva, augusztus végén kezdődött a római világbajnokság, amivel el is érkeztünk posztunk témájához. Ahol igencsak rezgett a léc, a negyeddöntőből 1, az elődöntőből pedig 2 századmásodpercen múlott a továbbjutása, de elérte azt, amit sem azelőtt, sem azóta, magyar atléta soha: döntőt futhatott egy VB-n, 100 méteren!

Kovács a négyes pályára kapta beosztását, tőle balra a későbbi bronzérmes jamaicai Raymond Stewart, jobbján pedig a világcsúcsot repesztő győztes, kanadai Ben Johnson. Akitől eggyel arrébb az amerikai ezüstérmes legenda Carl Lewis, míg kint a nyolcason a brit Linford Christie.

Ők négyen előzik meg, a magyar vágtázó az ötödik helyen dobja be magát. Ideje 10.20 mp, állítása szerint maradt benne néhány századmásodperc, mert úgy érezte, hogy a rajtnál Johnson bemozdult, a startot pedig így vissza fogják lőni.

Az 1987-es világbajnokság 100 méteres döntője (5:44-től) (forrás: Youtube / Alan P. Thompson)

Az 1988-as olimpián stanozolol használattal lebukó kanadait nemcsak szöuli aranyától fosztották meg, de visszamenőlegesen annullálták a római VB-n elért eredményeit is, így a döntő résztvevői egy hellyel előrébb ugrottak, Kovács a negyedikre.

 Aki egy 2015-ös interjúban így idézte fel legendás alakítását:

- Hogy érezte magát a római vb döntője előtt egyedüli fehér emberként a színes bőrű vágtázók között?

- A legenda szerint én voltam az egyedüli fehér bőrű vágtázó a száz méter fináléjában, pedig egy olasz srác is bejutott, de aztán feladta a versenyt.

Nemcsak az újságíró tévedett, aki egyetlen fehérnek hitte a fináléban Kovácsot, de maga a versenyző is, hiszen a szovjet Viktor Brizgin is a mezőny tagja volt, az említett itáliai Pierfrancesco Pavoni mellett. A rossz emlékezetnek az lehetett az oka, hogy a másik két európai atléta az 1-2. pályán futott, kikerülve a fókuszból, míg Kovácsról így a fekete atléták gyűrűjében készülhettek a felvételek.

Hogy mekkora szám volt egyszerre három fehér atléta részvétele a döntőben ezen a távon, arra egy statisztikai adat. Azóta 15 világbajnokságot rendeztek, és ezeken összesen sikerült elérni ezt a mennyiséget: 2007-ben a szlovén Osovnikar, 2011-ben és 2013-ban a francia Lemaitre, 2019-ben az olasz Tortu verekedte be magát a fináléba.

Az 1988-as olimpia lehetett volna a nagy dobás Kovács életében, és bár ismét a legjobb fehér sprinterként végzett, a döntőről éppenhogy lemaradt. Kilencedik lett, amit csalódásként élt meg. 1994-ben vonult vissza, tizenegy 100-as és négy 200-as magyar bajnoki címmel a tarsolyában.

A hosszabbik távon, 34 év elteltével továbbra is országos csúcstartó, nincs túl sok esély rá, hogy ezt a közeljövőben megdöntik. Ám a 100-asból Németh Roland 1999-ben faragott egy századmásodpercet, így az már nem az öve.

Pályafutása végeztével edzősködni kezdett, de az atlétikában tapasztalható anyagi és infrastrukturális nehézségek eltaszították a sportágtól. Manapság ingatlanfejlesztéssel foglalkozik. 

Forrás:           
Az 1987-ben százon vb-negyedik Kovács Attila nem ajánlaná a sprintet a fiataloknak (utanpotlassport.hu)
Az egyetlen vb-döntős vágtázónk Kovács Attila (magyarhirlap.hu)
Magyar sprinter Ben Johnson és Carl Lewis szélárnyékában (nemzetisport.hu)
Fehér ember nem gyorsvonat (origo.hu)
Mégis vannak tehetségeink? (Népsport. 1987. augusztus 23.)
 
Borítókép:
Carl Lewis, Ben Johnson és Kovács Attila az 1987-es világbajnokság 100 méteres döntőjében (fotó: magyarhirlap.hu)
 
A Tévhitoszlatás elérhetősége a Facebookon:
https://www.facebook.com/tevhitoszlatas

A bejegyzés trackback címe:

https://tevhitoszlatas.blog.hu/api/trackback/id/tr6416705310

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

messi87 2021.10.01. 22:59:48

Van szerencsém ismerni, ritka jó fej, közvetlen ember. Hosszú, boldog, egészséges életet neki!

smartdrive 2021.10.02. 00:21:05

csak érdekesség:

Szüulban 9.-nek könyveljük el, csakhogy Ben Johsont ugye kizárták, mindenki előrelépett eggyel, de a 9.-ből nem lett 8, (valójában ez a 9. hely elméleti, a 8 döntős után már nem rangsorolnak hivatalosan)

egyszer kisakkoztam az előfutamok alapján, hogy ha Johnson nem indul az olimpián, és nélküle számolunk mindenhol továbbjutókat és futambeosztást (mindenki ugyanazt az időt futja, tegyük fel), akkor se jut döntőbe, valahogy pont rosszul jött volna ki neki. és ebbe beleszámoltam azt is, hogy Lewis és Johnson elvileg egy előfutamba kerültek, csak a szervezők belenyúltak, hogy a döntőig ne fussanak egymás ellen (még ha tkp. tét nélkül is)

J.W. Booth 2021.10.02. 20:37:32

@smartdrive: Az elődöntő előtt kellett volna kizárni Johnsont, mert az ő futamában lett 5. A döntőben - ami szerintem minden idők legerősebb 100-as olimpiai döntője volt - akár a 6. hely is összejöhetett volna Attilának.

Sajnáltam miatta nagyon, de tény, hogy akkor ő volt a leggyorsabb fehér sprinter a világon.
süti beállítások módosítása