Rákosi Mátyás eredeti neve Róth Manó volt
2023. július 24. írta: Eperjesi Marcell

Rákosi Mátyás eredeti neve Róth Manó volt

089_rakosi_matyas_nemzeti_emlekezet_bizottsaga.jpg

Sokan tudják rosszul, hogy a sztálinizmust Magyarországra importáló Rákosi milyen néven látta meg a napvilágot.

Rákosi Mátyás szegény, tizenkét gyermekes vajdasági családba született, de a mostoha anyagi körülmények ellenére taníttatták. Szegeden járt gimnáziumba, majd Budapesten kereskedelmi akadémiára. Ösztöndíjasként Hamburgban és Londonban folytatott tanulmányokat.

Az első világháborúban három évet töltött orosz hadifogságban. 1918 őszén hazatért, majd mindössze 27 évesen a Tanácsköztársaság egyik fontos tisztségviselője lett. A tanácskormány bukása után elmenekült az országból, és csak 1924-ben jött vissza, hogy felépítse az illegalitásban működő kommunista pártszervezetet.

Mint később kiderült, a hatóságok minden lépéséről tudtak, 1925-ben letartóztatták. Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, de 1940-ben Moszkvába távozhatott, ugyanis megegyezés született, hogy szabadulásáért cserébe a Szovjetunió visszaszolgáltatja Magyarországnak az 1849-es cári intervenció idején zsákmányolt honvédzászlókat.

089_rakosi_a_csillagban_lifemagazin_reblog_hu.jpgRákosi a börtönben (fotó: lifemagazin.reblog.hu)

Mivel ekkora már riválisai többsége a sztálini tisztogatások áldoztává vált (így Kun Béla is), Rákosi a moszkvai emigrációban a magyar kommunisták megkérdőjelezhetetlen vezetőjévé vált. Itt ismerkedett meg későbbi feleségével, egy jakut származású jogásznővel. Közös gyermekük nem született, pedig szerettek volna.

A második világháború után, egy rövid átmenetet követően, Rákosi irányításával a kommunisták átvették a hatalmat Magyarországon, miután szisztematikusan felszámolták a többpártrendszert. A rezsim tartóoszlopa az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) volt, amely gyakorlatilag bárki ellen eljárást indíthatott és bárkit letartóztathatott.

A hatalom leginkább a történelmi egyházakat és a módosabb (kuláknak nevezett) parasztokat hurcolta meg, de a kommunista párt (MDP) tagjai sem érezhették magukat biztonságban, a soraikba beférkőző állítólagos ellenségeknek koncepciós pereket rendeztek (pl. a Rajk-per).

Rákosiék főleg a nehézipart és a hadseregfejlesztést helyezték a fókuszba, ezek a beruházások hatalmas erőforrásokat igényeltek. Emiatt a fogyasztást drasztikusan vissza kellett fogni, amely a forint vásárlóértékének és a reálbérek csökkenésével járt, egy időre még a jegyrendszert is bevezették.

089_rakosi_buzakalasszal_lifemagazin_reblog_hu.jpgA hatalom csúcsán lévő Rákosi (fotó: lifemagazin.reblog.hu)

Már Sztálin halála (1953) megingatta Rákosi uralmát, de a sorsát Hruscsovnak az SZKP XX. kongresszusán elmondott beszéde (1956. február) pecsételte meg végérvényesen. A szovjet pártvezető elítélte Sztálin bűneit, ez pedig változásokat hozott a világ kommunista pártjaiban. Mivel Rákosit Sztálin „legjobb tanítványának” tartották, így elfogyott körülötte a levegő, 1956. július 18-án felmentették első titkári tisztségéből.

Leváltását követően a Szovjetunióba ment (hivatalosan gyógykezelésre), így már itt érte az 1956-os forradalom híre. Soha többé nem léphetett Magyarország földjére, végül két szívroham után, 1971-ben hunyt el. Halálhírét a magyar sajtóban egymondatos, a rövidhírek közé bújtatott közleményben tudatták.

089_rakosi_es_felesege_szamuzetesben_mult-kor_hu_2.jpgRákosi és felesége a száműzetésben (fotó: mult-kor.hu)

Rákosival kapcsolatos egyik máig fennálló, széles körben elterjedt legenda, hogy Róth Manó a születési neve. A kommunista mozgalomban gyakori szokás volt, hogy a zsidó származású politikusok igyekeztek „megszabadulni” izraelita hangzású neveiktől, és azt kevésbé „árulkodóra” cserélni. Így tett a Rákosi-korszak prominensei közül Gerő Ernő (Singer Ernő), Farkas Mihály (Lőwy Hermann), Révai József (Lederer József) és Péter Gábor (Eisenberger Benjámin) is.

Azonban a bácskai, (ma Szerbiához tartozó) Ada városában 1892. március 9-én, Rosenfeld Mátyás néven született Rákosi kilóg a sorból. Névváltoztatása nem a saját döntése volt, azt nem a közéleti karrier indokolta.

Ugyanis édesapja, a terménykereskedő Rosenfeld József 1904-ben magyarosította Rákosira a családnevüket. Mátyás ekkor 12 éves volt. Az apában erős volt a magyarságtudat, Kossuth-párti hagyományokat ápolt, az 1848-as függetlenségi elveket vallotta. Lakóhelyükön ezért Kossuth-zsidóként emlegették. A zsidó vallást nem gyakorolta, ahogyan a gyermekei sem.

089_rakosi_fiatalon_olvass-erdekessegeket_blog_hu.jpgA fiatal Rákosi Mátyás (fotó: olvass-erdekessegeket.blog.hu)

A Róth Manó tehát nem születési név, hanem valamikor a két világháború közötti időszakban keletkezett gúnynév. A német Roth, azaz vörös szó utalt Rákosi kommunista mivoltára, a Manó pedig a Mátyásból ferdülhetett.

Nyilvánvaló, hogy a név kiötlője a legtipikusabb zsidó vezeték- és keresztnevet akarta ráaggatni, amellyel lekicsinylő, antiszemita utalást tehetett Rákosi származására és politikai meggyőződésére.

1945-ben, a hatalom kapujában álló Rákosi Mátyás összehívta a testvéreit, akik közül ekkor már csak hatan voltak életben. Közölte velük, hogy új családnevet kell keresniük. A família végül a Biró mellett döntött.

Ettől kezdve a nyilvánosság előtt ők is Rákosi elvtársnak szólították magasra emelkedő fivérüket, az pedig őket Biró elvtársnak. Ebben a névcserében alighanem a kommunista vezető személyes hiúsága játszotta a főszerepet, azt akarta, hogy belőle csak egy legyen.

089_rakosi_csaladja_24_hu.jpgRákosi családja, Mátyás a felső sorban balról a negyedik (fotó: 24.hu)

A Róth Manó-történet pikantériája, hogy tényleg létezett ezzel a névvel egy viszonylag ismert személy. A híres üvegfestő Róth Miksa három évvel fiatalabb öccsét hívták így, aki szintén ebben a szakmában alkotott.

1868-ban született, és kezdetben a bátyja műhelyében dolgozott, de 1900-ban már saját műtermet nyitott. Munkái között találjuk a szegedi Új zsinagóga, a pozsonyi Kék templom és a Gellért gyógyfürdő halljának színes ablakait, illetve a kecskeméti református gimnázium dísztermének vagy az Ernst Múzeum lépcsőházának üvegablakait.

Róth Manó 1935-ben tüdőgümőkorban halt meg, a Kozma utcai izraelita temetőben helyezték végső nyugalomra. Alighanem sohasem fog kiderülni, hogy a Rákosi gúnynevét útjára indító egyén tudott-e az üvegfestőről, vagy csak véletlen egybeesésről van szó.

Kapcsolódó a Tévhitoszlatáson:
Kádár János angyalföldi melós volt
 
Forrás:
Bihari Dániel: Rákosi Mátyás-sorozat (24.hu)
Rákosi Mátyás (moly.hu)
Dinasztiák: az üveges Róthok- Miksán innen és túl (epiteszforum.hu)
 
Borítókép:
Rákosi Mátyás (fotó: Nemzeti Emlékezet Bizottsága)
 
A Tévhitoszlatás elérhetősége a Facebookon:
https://www.facebook.com/tevhitoszlatas

A bejegyzés trackback címe:

https://tevhitoszlatas.blog.hu/api/trackback/id/tr2718177517

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Fredddy 2023.07.25. 21:38:00

Sose értettem, hogy a Csepel teherautógyár igazgatója, Bíró Ferencné hogy lehetett Rákosi sógornője. Mert akkor a.) Rákosi Ferencné lenne b.) jakut lenne. De akkor ezek szerint a.), és a kulcs, hogy a testvérei a ,,Bíró" nevet viselték. Ma is tanultam valamit.

Andy73 2023.07.29. 08:42:49

Nem biztos, hogy csak a hiúsága miatt kellett a testvéreinek Bíróra változtatni a nevét. Sokkal valószínűbb, hogy már ekkor tudta, hogy mire készül, ezért nem lesz széles körben népszerű, sokan gyűlölni fogják, a családtagjait pedig veszélybe sodorhatja már a nevük is. Végül el is kellett menekülnie az országból.
süti beállítások módosítása