Hollandia fővárosa Hága
2022. június 22. írta: Eperjesi Marcell

Hollandia fővárosa Hága

061_holland_zaszlo_es_szelmalom_heavenly-holland_com.jpgEvidenciának tűnik, hogy egy ország fővárosa az, ahol a parlament ülésezik és ahonnan a kormány ellátja a feladatát.

A tizenhét önálló németalföldi államot (a mai Hollandia, Belgium, Luxemburg, valamint egyes francia és német részek) a burgundi hercegek egyesítették a 14-15. században. A terület a család férfi ágának kihalása után (1477) a Német-római Császárság, majd a spanyol korona fennhatósága alá került.

A spanyol uralom ellen 1568-ban kirobbant németalföldi szabadságharc. A harcok folyamán hét északi tartomány 1581-ben létrehozta a Holland Köztársaságot, Orániai Vilmos vezetésével. A Hallgatag ragadványnevű államférfi személyét ma is nagy tisztelet övezi, őt tartják „Hollandia atyjának” és róla szól a holland himnusz. A spanyol kormány csak 1648-ban, a vesztfáliai békében ismerte el Hollandia függetlenségét.

061_oraniai_vilmos_maurithuis_nl.jpgOrániai Vilmos (forrás: maurithuis.nl)

A tartományok meglehetősen nagy autonómiát élveztek. A végrehajtó hatalom a polgári főtisztviselő (nagypenzionárius) és a hadsereg élén álló helytartó (stadtholder) kezében összpontosult, utóbbi az Oránia–Nassaui-házból került ki.

A 17. században az európai nagyhatalmak átmeneti meggyengülése miatt Hollandia tengeri nagyhatalommá vált, ez volt a holland aranykor. A Holland Kelet-indiai Társaság és a Holland Nyugat-indiai Társaság területeket szerzett Ázsiában, Amerikában és Afrikában, amelyeket ők is igazgattak, lévén, hogy a kormánytól független részvénytársaságok voltak. Amikor a 18. század végén, már nem tudták tovább finanszírozni a tevékenységeiket, államosították őket, a birtokolt területeik gyarmatokká váltak (Holland Antillák, Új-Guinea, illetve a mai Indonézia és Suriname).

061_batavia_joseflebovicgallery_com.jpgA Holland Kelet-indiai társaság által igazgatott Batávia, a mai Jakarta (forrás: Wikipedia)

A nagy francia forradalom és a napóleoni háborúk idején a hollandok francia befolyás alá kerültek, akik előbb Batáviai Köztársaság, majd Holland Királyság néven bábállamot hoztak létre. A franciák 1813-ban vonultak ki az országból, amely után megalakult az Egyesült Németalföldi Királyság, a mai Hollandia, Belgium és Luxemburg összeállásával. Az uralkodót ismét az Oránia-Nassaui-ház adta, aki immár királyként gyakorolta a hatalmát. Belgium 1830-ban, Luxemburg 1839-ben vált ki a közös országból. 1848-ban Hollandia alkotmányos királysággá alakult, ebben pedig a mai napig sincsen változás.

Hollandia parlamentje, kormánya, legfelsőbb bírósága, valamint a nagykövetségek is Hágában találhatóak, ennek ellenére Amszterdam a fővárosa.

A Holland Köztársaság megalakulása után Dodrecht lett a kormányzat székhelye, ami nem tartott sokáig, 1588-tól Hága látta el ezt a funkciót. Amszterdam mindössze egy rövid időszakra, 1808-10 között volt a politikai központ, ekkor az ország Holland Királyság néven egy francia bábállam volt. I. Lajos király (Napoleon öccse) itt rendezte be a főhadiszállását, így azt a királysága fővárosává és az intézmények székhelyévé nyilvánította. A franciák kivonulásakor Hága visszakapta korábbi pozícióját.

061_biennenhof_wikipedia.jpgA hágai parlament (fotó: Wikipedia)

Amszterdamra, mint fővárosra először az 1814-ös alkotmány utalt, bár akkor is csak homályosan. Kimondta, hogy az uralkodót Amszterdam városában, az ország fővárosban kell felesketni. Egy évre rá a főváros kifejezést kivették az iratból, és Amszterdamot csupán az egyik lehetséges koronázási helyszínként jelölték meg.

Amszterdam státusza tisztázatlan maradt, mind az alkotmány 1848-as és 1917-es változtatásai során. Egészen 1983-ig kellett várni a jogállásának rendezéséig. Ekkor szinte teljesen átírták a preambulumot, és egyértelműen belekerült, hogy Amszterdam az ország fővárosa. Megemlítették benne, hogy "a királyt a fővárosban, Amszterdamban, a lehető leghamarabb fel kell esketni és beiktatni".

A 18. század végéig erős rivalizálás folyt Hága és Amszterdam között, amelynek az ún. orániai és a köztársasági frakció közötti belpolitikai törésvonal volt az okozója. Az előbbiek az örökletes hatalomgyakorlás gondolatát támogatták, és leginkább Hágában és a vidéki területeken voltak híveik. Utóbbiak a polgári társadalmat preferálták, amely a nagyvárosokban, így főleg Amszterdamban talált követőkre. Az 1814-es fővárossá emelés leginkább az orániai frakció békítő gesztusaként fogható fel, amellyel elismerték Amszterdamnak a holland történelemben játszott kiemelkedő szerepét, valamint a gazdasági és kulturális fontosságát.

A fővárosnak 872 ezer lakosa van, ezzel holland listavezető, Rotterdamot (650e) és Hágát (544e) előzi meg. Az ország nyugati részén, az Észak-Holland tartományban fekszik, amelynek nem Amszterdam, hanem Haarlem a székhelye. Kikötője a második legnagyobb az országban és az ötödik Európában. Az Amszterdami Értéktőzsde a világ legrégebbi tőzsdéje.

Amszterdam rendre feltűnik Európa legélhetőbb városainak élmezőnyében. Az Észak Velencéjének is szokás nevezni, hiszen körülbelül 160 csatornája van. Ezeken nagyjából 2500 olyan hajó található, amelyeken életvitelszerűen tartózkodnak. 800 ezer lakója 1.2 millió kerékpárral rendelkezik, a rengeteg bicikli hozzátartozik az amszterdami utcaképhez. A város nagyrésze tengerszint alatt fekszik, és évről-évre süllyed.

Házai feltűnően keskenyek és magasak, hiszen a tulajdonosok régen az alapján fizették az adót, hogy a házuk hány négyzetmétert foglalt el az utca területéből, emiatt igyekeztek felfelé építkezni. Amszterdamban több mint 200 coffee shop működik, ahol saját fogyasztásra marihuánát és hasist vásárolhatnak az ide betérők. Piros lámpás negyede, a De Wallen valódi turistaszenzáció.

061_amszterdami_latkep_theguardian_com.jpgTipikus amszterdami látvány (fotó: theguardian.com)

Hollandiát leszámítva nincsen olyan európai ország, ahol ne a fővárosban lenne a törvényhozó és a végrehajtó hatalom (igaz, Németországban néhány minisztérium Bonnban található). Azonban más kontinenseken, ha ez nem is elterjedt gyakorlat, azért található rá példa.

 

Országok, ahol nem a fővárosban van a törvényhozás és a kormány székhelye:

főváros törv.+korm.
Bolívia Sucre La Paz
Burundi Gitega Bujumbura
Elefántcsontpart Yamoussoukro Abidjan
Jemen Szanaa Áden
Nyugat-Szahara El Aaiún Tifariti
Palesztina Kelet-Jeruzsálem Ramallah


(Líbiában a zavaros belpolitikai helyzetben két kormány és törvényhozás is működik, az egyik a fővárosban, Tripoliban, míg a másik Tobrukban, így ezt nem tartalmazza a táblázat. Nyugat-Szahara fővárosát Marokkó, Palesztináét Izrael, míg Jemenét a huszi lázadók tartják megszállás alatt, ezekben az országban ezért vannak máshol a politikai intézmények.)

 

Országok, ahol  nem a fővárosban van a törvényhozás, de a kormány székhelye igen: 

főváros törvényhozás
Afganisztán Kabul Kandahár
Chile Santiago de Chile Valparaiso
Dél-Afrika Pretoria Fokváros
Eswatini Mbabane Lobamba
Fülöp-szigetek Manila Quezon City
Malajzia Putrajaya Kuala Lumpur
Szudán Kartúm Omdurman
Tunézia Tunisz Le Bardo

 

Országok, ahol  nem a fővárosban van a kormány székhelye, de a törvényhozás igen:

főváros kormány
Benin Porto Novo Cotonou
Srí Lanka Sri Jayawardenepura Kotte Colombo
Tanzánia Dodoma Dar es Salaam

 

Forrás:
Hollandia történelme dióhéjban (hollandiaimagyarok.nl)
Capital of the Netherlands (Wikipedia)
Látnivalók Amszterdam városában: Drogok, örömlányok, tulipánok (travelhacker.eu)
List of national governments (Wikipedia)

List of national capitals (Wikipedia) 

Borítókép:
A holland zászló és egy szélmalom (fotó: heavenly-holland.com)
 
A Tévhitoszlatás elérhetősége a Facebookon:
https://www.facebook.com/tevhitoszlatas

A bejegyzés trackback címe:

https://tevhitoszlatas.blog.hu/api/trackback/id/tr2517863767

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2022.06.22. 18:46:58

Tévedsz.

A főváros az, ahol a központi irányítás szervei vannak, pont.

Olyan nincs, hogy főváros, de nem ott van a parlament/kormány.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2022.06.22. 18:50:15

Burundi és a többi hasonló meg eleve rosz példa. Itt fővárosváltás volt, de még nem ment teljesen végbe, azaz maradtak egyes struktúrák a régebbi fővárosban,

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2022.06.22. 19:45:10

Hát, basszus, ezeknek a városoknak a feléről még életemben nem hallottam, de ez az Eswatini is tök ismeretlen volt. Elismerem, nem az eswatini hírlapokat nézem meg reggel aggódva elsőként, de azért hogy titokban megváltozzon egy ország neve, az szokatlan.

@ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró: "A főváros az, ahol a központi irányítás szervei vannak, pont."

Erről azért az ő véleményüket is tanácsos lehet kikérni. És akkor pont.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2022.06.22. 19:47:55

@Androsz:

Ez nem vélemény kérdése. A főváros az egy fogalom, pontos meghatározással.

Ezen az alapon mondjuk ki, hogy Mo. fővárosa Győr, de közben a kormény, a parlament, az AB, az LB maradjon Bp-en. Ez marháskodás.

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2022.06.23. 13:34:48

@ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró: Ezt én is tudom, de utána kellett néznem.

"Ezen az alapon mondjuk ki, hogy Mo. fővárosa Győr, de..."

Ha megfigyeled, ehelyett az a tendencia, hogy a kormány stb. székhelye helyett a legnagyobb várost kezdik fővárosnak hívni. Mint Isztambul. Sem te, sem én nem bírálhatjuk felül azt, amit erről a törökök gondolnak. Akkor sem, ha te ilyen kikezdhetetlen határozottsággal állítasz valami mást. Te válnál nevetségessé.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2022.06.23. 14:45:54

@Androsz:

Vannak jelképes esetek nyilván,

Pl. Palesztína fővároa Jeruzsálem, pedig nincs is ott. De ezzel jelzik az igényt.

Annak idején, 1991 előtt, az NSZK fővárosa meg Berlin volt, ugyaniyen okból.

A török eset nem ilyen.

Nem-fővárost fővárosnak nevezni viszont elmebetegség.
süti beállítások módosítása