Talán a leghíresebb horrortörténet szökkent szárba egy tóparti svájci villában, ahol két világhírű angol író is tartózkodott, mégis egyikük 18 éves szeretője vetette azt papírra.

Mary Wollstonecraft a XVIII. századi végi angol nőjogi mozgalmak elindítója volt, aki regényeket, értekezéseket, útikönyveket és gyerekkönyvet is írt. 1796-ban szeretett bele William Godwin radikális író, újságíró, filozófusba, a korabeli pezsgő szellemi élet egyik meghatározó alakjába. Bár egyikük sem volt korábban házas, már nem voltak fiatalok, William 40, míg Mary 37 éves volt ekkor, igaz a nőnek már volt egy lánya.

Nem hittek a házasság intézményében, ám amikor Mary teherbe esett, a születendő gyermek érdekében mégis megesküdtek. A viharos románcnak azonban gyorsan vége szakadt, ugyanis Mary a szülés után pár nappal gyermekágyi lázban elhunyt. Az apa a megszületett gyermeket anyjáról nevezte el, így Mary Wollstonecraft Godwinként anyakönyvezték.

Néhány évvel később William újra megházasodott, ám a kis Maryt ki nem állhatta a nevelőanyja. Magányosnak és boldogtalannak érezte magát, leginkább anyja sírjához szeretett visszavonulni, ahol nyugodtan olvashatott és írhatott.

Később ez a bizarr színhely szolgált titkos találkahelyül Percy Shelley költővel, aki bejáratos volt William társaságába. Percy ekkor már házas volt és apuka, felesége éppen a második gyermeküket várta, ráadásul ateizmusa miatt kicsapták az oxfordi egyetemről. A két fiatal mégis úgy döntött 1814 júliusában, hogy megszökik, egy hónappal Mary tizenhetedik születésnapja előtt. Velük tartott Mary mostohanővére, Claire Clairmont is.

Percy Shelley (forrás: poetryfoundation.org)

A háromtagú társaság Európa különböző országaiban utazgatva töltötte az önkéntes száműzetést. 1816 májusában Svájcba érkeztek, azzal az elképzeléssel, hogy a nyarat Genfben töltik. Ekkorra már, a még mindig csak tizennyolc éves Mary a második gyermeküket nevelte Percyvel, és a harmadikat várták, igaz az elsőt még csecsemőkorában elvesztették.

Claire szintén terhes volt, a botrányos életű, biszexuális angol arisztokratával és költővel, Lord Byronnal folytatott viszonyt. Byron elmenekült Angliából, miután kitudódott, hogy a féltestvérével is nemi kapcsolatot létesített, ezt pedig már nem tolerálta matematikus felesége, aki vérfertőzés vádjával feljelentette. Byron ekkoriban a Genfi-tónál bérelte ki a Vila Diodatit, ahol orvosával, az egyébként íróként is tevékenykedő John Polidorival lakott.

Lord Byron (forrás: afuzet.hu)

Az indonéziai Tambora-vulkán 1815-ös kitörése miatt hatalmas mennyiségű hamu került a levegőbe, amely meggátolta, hogy a Nap sugarai elérjék a földfelszínt. A jelenség globális szinten is érzékelhető volt, emiatt Európában gyakorlatilag elmaradt az 1816-os nyár. Shelleyék gyakran vendégeskedtek Byronnál, viszont a pocsék időjárás nem adott sok lehetőséget a szabadidő kellemes eltöltésére, így leginkább házon belül tartózkodtak.

Egy júniusi este a Fantasmagoriana című antológiából olvasgattak német kísértethistóriákat, mire Byron versenyt hirdetett, hogy írjanak maguk is hasonló rémtörténeteket. Byron és Percy Shelley egyből nekilátott a feladatnak, de később nem fejezték be azokat.

Marynek semmi nem jutott az eszébe, majd napokkal később, amikor nem jött álom a szemére felrémlett benne egy jelenet: egy sápadt diákot látott gubbasztani egy lény mellett, amelyet ő keltett életre.

Ebből a kiindulópontból alkotta meg művét, melyet 1817 májusára készített el, és amely 1818. január elsején Frankenstein, avagy a modern Prométheusz címmel jelent meg egy kis londoni kiadónál. A könyv borítóján ekkor még nem szerepelt az írónő neve.

Victor Frankenstein figuráját elképzelhető, hogy Percy Shelley ihlette, aki egyetemi éveiben szívesen kísérletezett puskaporral és elektromossággal. A Frankenstein név ötlete pedig alighanem egy 1815-ös látogatásukból fakad, mikor is a Darmstadt melletti Frankenstein-kastélyban vizitáltak, ahol amúgy korábban egy alkimista kísérletezett emberi testekkel.

A Frankenstein úttörő regény, mert a modern tudomány, a technológiai fejlődés itt már nem pusztán ürügy a cselekmény beindítására vagy csak egy mellékes szál, hanem maga a regény egyik alapkonfliktusa. Tulajdonképpen az első science fiction műnek is tekinthető, a horrorirodalomba pedig azzal hozott újat, hogy a borzalom nem történelmi kulisszák között, hanem az akkori kortárs közegben leselkedett a hősökre.

A művet legtöbben filmfeldolgozásokból ismerhetik, igaz ezek többségében már elveszett a mű eredeti, filozófiai mondanivalója, és leginkább egy zombi gyilkológépként ábrázolják Frankenstein teremtményét. Talán a legismertebb az 1931-ben készült adaptáció, melyben Boris Karloff alakítja a szörnyet.

Mire a Frankenstein 1831-es, némileg átdolgozott, ma ismert kiadása megjelent, Mary Shelley körül szinte már mindenki halott volt. Négy gyermeket hozott a világra, de csak az utolsó élte meg a felnőttkort. Anyja házasságon kívül született lánya (az ő féltestvére) önkezével vetett véget az életének. Akárcsak Percy Shelley felesége, amely után három héttel, 1816 végén Percy és Mary összeházasodott. Ezt követően az írónő férje vezetéknevét használta.

Mary Shelley (forrás: thoughtco.com)

A családi tragédiák és Percy kicsapongó természete miatt a friss házasok gyorsan elhidegültek egymástól. 1822-ben, mikor Olaszországban éltek, Percy a La Spezia-öbölben Don Juan nevezetű hajóján viharba keveredett, amely felborult, ő pedig vízbe fulladt. Kabátzsebében megtalálták John Keats egyik elbeszélő költeményét. Percy Shelley mindössze 29 éves volt, holttestét ókori szertartás szerint máglyára rakták, de a szíve állítólag nem égett el.

Nem a Frankenstein volt az egyetlen alkotás, amely Lord Byron házában fogant meg, miután a házigazda kísértethistóriák írására szólított fel. A ritkán említett negyedik jelenlévő, John Polidori 1819-ben jelentette meg A vámpír című művét, minden vámpírtörténetek ősét. Polidori két évre rá, 25 évesen öngyilkos lett.

Lord Byron 1824-ben Görögországa utazott, hogy részt vegyen a görögök szabadságharcában. Ám nem valamely fegyveres konfliktus végzett vele, abban ugyanis nem vett részt, hanem a mocsárláz terítette le 36 évesen. Testét bebalzsamozták, és Angliába szállították. Percy Shelleyt és Lord Byront, John Keats-szel egyetemben az angol romantikus költészet legnagyobb alakjaiként tartják számon.

A történet szereplői közül egyedül Claire Clairmont élt meg hosszabb kort, 80 évesen távozott az élők sorából. Egész életében gyűlölte Byront, amiért közös gyermeküket egy kolostorba adta, őt pedig eltiltotta a látogatásától. A kislány mindössze ötévesen halt meg, valószínűleg tífuszban.

Mary Shelley özvegyként apósa támogatásából élt. A Frankenstein után még öt regénye jelent meg, ám ezek már nem arattak sikert. Talán Az utolsó ember című számít még valamelyest ismertebbnek, amely írás a XXI. században játszódó disztópia. Mary Shelley 1851-ben, 53 évesen hunyt el.