Mekk Elek a semmihez sem értő, nemtörődöm, öntelt kisiparos archetípusa, aki bár a 70-es évek szocializmusának terméke, mégis bármelyik korba behelyettesíthető.

Az animációs filmek olyan alkotások, amelyek készítésekor a mozgássorozatot vagy cselekményt kockánként hozzák létre és veszik fel. Számos alfaja létezik, nálunk ezek közül leginkább a rajzfilm, a bábfilm, a papírkivágásos film és a gyurmafilm terjedt el.

Az első magyar animációs tévéfilmsorozat az 1962-ben készült „Mi újság a Futrinka utcában?” című bábsorozat volt. Később is népszerű maradt ez a technika, hiszen a Rémusz bácsi meséi, a Mazsola és Tádé, illetve a Mirr-Murr kalandjai szintén bábalkotások voltak.      

A műfaj tehát a virágkorát élte, amikor a nemzetközi szinten is elismert Pannónia Filmstúdió 1973-ban belevágott a „Mekk Elek, az ezermester” című produkciójába. Meglehetősen erős alkotógárda jött össze Imre István rendező vezetésével.

A forgatókönyvet a rímhányó költő, Romhányi József írta, akinek a Mézga család és a Dr. Bubó története, illetve a Frédi és Béni szinkronja köszönhető. A bábokat a Tévémacit is megformáló Szabó László iparművész készítette. A dramaturg a számos gyermekkönyvet jegyző Bálint Ágnes volt. A gyors, ritmusos vágás Czipauer Jánoshoz köthető, aki később az Oscar-díjjal jutalmazott A légy című rövidfilmben is közreműködött, akárcsak a Vukban és a János vitézben.

Romhányi József (litera.hu)

Ám a sorozat legismertebb védjegye a zenéje, melyet Ránki György szerzett. Ez sokak szerint meglehetősen hasonlít a Deep Purple 1972-es Smoke on the Water című legendás számára. Ránki egy sokoldalú, számos műfajban megmerítkező és megannyi díjjal kitüntetett zeneszerző volt, írt operát (Pomádé király új ruhája, Az ember tragédiája), operettet, musicalt, oratóriumot és körülbelül ötven filmzenét. Legnagyobb slágerei a Párizsban szép a nyár és a Villa Negra románca.

A sorozatból tizenhárom, egyenként hétperces rész készült, a Magyar Televízió először 1974. november 30. és 1975. február 22. között tűzte műsorára. Mekk Eleknek Balázs Péter, Flórián papagájnak Szuhay Balázs kölcsönözte a hangját.

Mekk Elek egy ezermester kecske, aki a kontár „szakik” iskolapéldája. Házát tizenhárom cégér díszíti, mindegyik egy mesterséget jelképez. Állandóan vele van Flórián papagáj, aki rímekbe szedve igyekszik promotálni a mester szolgáltatásait. „Bejelentem nektek: Mekk Elek neves egyetemes ezermester e helyen telepedett mekk!” – kiálltja ki például az első rész elején.

A 13 cégér, azaz a Mekk mester által űzött szakmák:

• asztalos
• kőműves
• cipész
• kályhakészítő
• kertész
• szakács
• lakatos
• kútásó
• hangszerkészítő
• fodrász
• molnár
• kovács
• szabó

Mekk Elek minden epizódban kipróbálja magát egyben, és bár kiderül, hogy rendelkezik halvány ismeretekkel ezekben, de valójában nem ért hozzájuk. „Az egyik mesterségemnek befellegzett, de sebaj, a maradék tizenkettőből majdcsak megélek. Csak rá ne jöjjenek, hogy semmihez sem értek.” – mormogja az orra alatt az első epizód végén, miután a juhoknak végzett asztalosmunkájával bizonyította alkalmatlanságát.

Mekk mesterben felfedezhetjük az ügyeskedő kisember és a „mindenhez is” értő egyén prototípusát. Aki szakértelembeli hiányosságait kreativitással igyekszik pótolni, ráadásul fitymáló okoskodás, tudálékosság jellemzi.

A kontár munkájáért még fizetséget is vár, általában nagy mennyiségű káposzta formájában, bár az egerektől a sót is elfogadja. Állandó geg a sorozatban, hogy a feldühödött megrendelők megkergetik, majd leverik azt a cégért a házáról, amely szakmában aktuálisan csődöt mondott.

Mekk Elek, az ezermester valamennyi epizódja (forrás: TATOIL58 / Videa)

Az ezermester olyan reformelképzelésekkel rukkolt elő, mint amikor a sertések óljának előbb a tetejét akarta összeeszkábálni, majd utána aláfalazni, de ezzel csak azt sikerült elérnie, hogy önmagát falazta be.

Nem jártak jobban a fázós medvék sem, akiknek a cseréptetejéből épített cserépkályhát, ami remekül működött, csak éppen fedetlenül maradt a ház. A tyúkok a lakatostudását vették igénybe, és sikerült is egy bivalyerős lakatot felszerelni a tyúkketrecre, egy gond akadt vele: csupán kívülről volt zárható.

A mosómedvének kútásóként lett volna szüksége rá, ő azonban U-alakban ásta fel a kertet, így természetesen nem ért el a talajvízig. Nyihaha Manci frizuraigazításért kereste fel, a botcsinálta fodrász pedig rábeszélte, hogy a fején hordja a farkát, a szerencsétlen kanca ezzel köznevetség tárgy lett. Hörcsög Ödön rozsot őröltetett volna vele, ám a sebtiben összetákolt szélmalma a nagy vihar hatására felrepült a levegőbe.

Így vagy úgy, de valamennyi Mekk Elekhez fordult ügyfél pórul járt, mikoris elérkezünk a sorozat záró részéhez. Ebben Tehén Helén rózsát szed magának, ám az egyik virág kiszakítja a selyemruháját. Ki máshoz fordulhatna bánatában, mint az eddig minden szakmában gyengének találtatott kecskéhez. Aki tehénmintásra férceli össze a megtépázott ruhaneműt, amivel elsőre nem nyeri el kuncsaftja tetszését, ám a többi állat bókja hallatán megenyhül.

Azok, akiket korábban Mekk mester az őrületbe kergetett inkompetenciájával, most elismerésüket fejezik ki neki, és respektálják a szabótudását. Mekk be is vallja, hogy a fércelő szabóság az egyetlen, amihez ért, és ünnepélyesen megígéri, hogy a jövőben csak ezzel fog foglalkozni. Flórián ennek hallatán a világba kiálthatja a sorozat zárásaként: „Éljen Mekk, a derék szabó, mostmár ő is közénk való!”

A végére csak egyetlen cégér marad, a szabó (fotó: idezetekmindegykinek.hu)

Mekk Elek történtetét később számtalanszor ismételte meg a televízió, generációk nőttek fel rajta. Meseelőadás is készült belőle, sőt, még egy barkácsboltot is elneveztek róla. 2018-ban Kolodko Mihály kárpátaljai szobrászművész egy Mekk Eleket ábrázoló gerilla miniszobrot helyezett el a Széll Kálmán téren. A helyszínválasztás aligha véletlen: a Moszkva tér 3. alatt lakott 58 éven keresztül Koós Iván, a sorozat figuráinak és díszletének tervezője.