A fej homokba dugása, azaz a struccpolitika a valóság elől elzárkózó, a valóságot megismerni nem akaró magatartás frappáns kifejezése.

A strucc a legnagyobb testű madárfaj. A Szahara déli részén, Kelet-Afrikában és a Kalahári-sivatagban őshonos, míg Ausztráliába sikeresen betelepítették. Füves szavannák és félsivatagok lakója. A száraz környezethez alkalmazkodva napokig bírja a szomjazást, immunrendszere pedig az egyik legfejlettebb az állatvilágban.

A kakas akár a 2.7 méteres magasságot is elérheti, tömege egy mázsa felett van, a tojó valamivel kisebb. Csoportosan vándorló életmódot folytat, magokkal, fűvel, növényi részekkel, kisebb rovarokkal, hüllőkkel és rágcsálókkal táplálkozik. Az emésztése elősegítése érdekében köveket nyel le.

Udvarlási szertartása a dürgés, amely egy látványos násztánc. A kakas felfújja csaknem teljesen csupasz nyakát, és dörgő hangon morog. Lépegetés közben hevesen csapkod szárnyával úgy, hogy a dísztollak szinte fehér gyűrűt vonnak fekete teste köré.

Korábban leginkább ezért a dísztolláért vadászták. Ma elsősorban húsáért tenyésztik, de a strucctojás is keresett élelmiszer, melynek tömege eléri a másfél kilogrammot. Ez a tyúktojás súlyának huszonötszöröse.

A kakas gyakran bokor mellé vagy alá kaparja ki a fészkét, amelynek átmérője a 3 métert is elérheti. Egy fészekbe több tojó is rak le tojást, és azokon felváltva kotlanak.

A strucc kitartóan tud nagy sebességgel futni (fotó: storyteller.travel)

Gyakori hiedelem ezzel a röpképtelen madárral kapcsolatban, hogyha veszélyt érez, akkor homokba dugja a fejét, mert egy buta állat. Ez alighanem Pliniustól, az antik Róma híres természettudósától származik, aki olykor kitalált történeteket is igaznak állított be.

A strucc azért sem tenne ilyet, mert ettől megfulladna, és a veszélyt sem tudná vele elhárítani. Ha megtámadják, keményen védekezik, izmos lábai rúgásával csontot tud törni, hatalmas karmaival pedig képes föltépni támadója hasát, legyen szó akár oroszlánról, leopárdról, gepárdról vagy hiénáról.

A legtöbbször azonban igyekszik elkerülni a harcot, hiszen a világ leggyorsabb kétlábú élőlénye. Rövidebb szakaszokon 70 km/h-s végsebességre is képes. Kitartása elképesztő, akár 30 percen keresztül is tudja tartani az 50 kilométeres óránkénti tempót.

A hozzá kötődő tévhit azért is terjedhetett el, mert néha lefekszik a fészkében, és a földön kinyújtott nyakkal kémleli óriási szemeivel a horizontot, hogy nem fenyegeti-e valamilyen veszély. És akkor is talajközelben tartja apró kobakját, amikor legel vagy a fészkét rendezgeti. Ezen esetekben messziről úgy tűnhet, mintha „homokba dugná a fejét”.