A slágert ma is játsszák a rádiók, amely bár összeforrt az Animals nevével, nem a saját szerzeményük, mégcsak nem is ők voltak a dal első ismert előadói.

Mivel egy népdalról van szó, így az eredeti szerző személye kideríthetetlen. A legelterjedtebb magyarázat szerint a New Orleans-i Felkelő nap háza egy bordély volt, amelyet a madame-járól, Marianne LeSoleil Levant-ról neveztek el, a neve ugyanis franciául felkelő napot jelent.

Marianne LeSoleil Levant (fotó: aetherandashes.obsidianportal.com)

A vállalkozás 1862-től 1874-ig fogadta a kuncsaftokat a St. Louis Streeten, a város francia negyedében, végül a szomszédok panaszai miatt bezárták.

Ma ez az épület áll az egykori bordély helyén (fotó: foursquare.com)

A népdalt nők és férfiak egyaránt énekelték, a nemnek megfelelően módosított sorokkal. A női verzióban prostituáltnak állítja magát az előadó, a férfi változatban pedig bordélyházba járó züllött alaknak.

A dal a 19. században már ismert volt, leginkább az ún. medicine show-knak köszönhetően. Ezeken a rendezvényeken városról városra jártak a zenészek, a műsoruk után pedig „csodaszereket” és különféle termékeket lehetett vásárolni. Utóbbiak jelentették a fő bevételi forrást, a zene pedig a csali volt.

A dalszöveg legkorábbi írásos emléke az Adventure magazinban jelent meg, 1925-ben. Míg a legrégebbi ismert felvételét 1933. szeptember 6-án rögzítette Clarence Ashley és Gwen Foster, „Rising Sun Blues” címmel. Ashley elmondta, hogy a nagyapjától tanulta a dalt, aki valamikor a 19. század közepén született.

Clarence Ashley (fotó: dixiearchive.com)

Később olyan ismert művészek is lemezre énekelték, mint Libby Holman (1942), Pete Seeger (1958), Joan Baez (1960), Nina Simone (1962) és Bob Dylan (1962).

Világhódító útjára azonban csak 1964-ben indult el, az Animals révén lett az egyetemes popkultúra része.

A dal kezdő versszaka:

There is a house in New Orleans
They call the Rising Sun
And it's been the ruin of many a poor boy
And God I know I'm one 

Az Animals 1963-ban alakult az északi-angliai iparvárosban, Newcastle-ben. A rockegyüttes első kislemeze, a „Baby Let Me Take You Home” 1964 februárjában látott napvilágot. Ezután komoly lehetőséget kaptak: bekerültek Chuck Berry angliai turnéjának előzenekarai közé.

Az Animals énekese, Eric Burdon A felkelő nap házát éppen a turné közben hallotta először, egy newcastle-i klubban, Johnny Handle folkénekes tolmácsolásában. Burdon-nek megtetszett a dal, ezért aztán az Animals is felvette a repertoárjába, innentől minden turnéállomáson előadták. Azt gondolták, hogy ezzel a lassú, melankolikus dallal anélkül keltenek majd feltűnést, hogy Chuck Berryt másolnák.

Bár mindenki a rock and roll amerikai fenegyereke miatt ment a koncertekre, az emberek gyakran mégis az Animals friss számát dúdolgatva távoztak a helyszínről. A közönségsiker miatt a banda úgy érezte, hogy érdemes megörökíteni a nótát. A londoni De Lane Lea Stúdióban egy zöldfülű hangmérnökkel rögzítették a később ikonikussá váló slágert, 1964. május 18-án. Nem sokat teketóriáztak, mindössze 15 perc alatt kész is voltak a felvétellel.

A verziójuk alighanem Eric Burdon karcos, üvöltő énekhangja és Alan Price orgonajátéka miatt vált legendássá. Rajtuk kívül még Hilton Valentine gitáros, Chas Chandler basszusgitáros és John Steel dobos működött közre a felvételen. A dal keretes szerkezetű, hat négysoros versszakból áll.

Az Animals klasszikus felállása (b-j): Steel, Price, Chandler, Burdon és Valentine (fotó: startsat60.com)

A The House Of The Rising Sun című kislemez 1964. június 19-én jelent meg, és még a Beatlest is letaszította a slágerlisták éléről. A szám négy és fél percesre sikeredett, amely meglehetősen hosszúnak számított, hiszen maximum háromperces dalok készültek a korban, hogy rádió-kompatibilisek legyenek.

The Animals: The House of The Rising Sun (forrás: Youtube / The Animals Tribute Channel)

A siker azonban nem jelentette a zenekari tagok automatikus meggazdagodását. A lemezen nem volt elég hely ahhoz, hogy mind az öt zenészt feltüntessék. Mivel Alan Price keresztneve volt az első az ábécé sorrendben, csak az orgonistát nevezték meg a népdal hangszerelőjeként.

A menedzsment azt gondolta, hogy a zenekar később majd megosztozik a bevételeken. Ez azonban másképpen alakult, hiszen 1965 májusában Price kiszállt az együttesből, és azóta sem hajlandó adni a többieknek a busás jogdíjakból.

Az Animals 1966-ban személyes és pénzügyi nézeteltérések miatt feloszlott. Különféle felállásokban és neveken játszottak tovább, manapság Animals and Friends néven lépnek fel. 1994-ben bekerültek a Rock and Roll Hírességek Csarnokába.